153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a parlament a hatodik alaptörvény-módosítást fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára. A kormánypártok mellett a jobbikosok támogatták az előterjesztést, az LMP és több független képviselő nemmel szavazott, az MSZP-sek nem nyomtak gombot, az egyetlen tartózkodó voksot pedig egy független képviselő adta le.

Az új alaptörvényi cikk értelmében terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrorveszélyhelyzetet hirdethet ki a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatásával és ezzel felhatalmazhatja a kabinetet a különleges jogrend által lehetővé tett, akár a szabadságjogokat korlátozó rendkívüli intézkedések bevezetésére.

Sőt a kormány már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után is bevezethet a veszélyhelyzet kihirdetéséig vagy legfeljebb 15 napig hatályos rendeleti intézkedéseket. Ilyen például a honvédség erőinek bevetése, amennyiben a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása már nem elegendő.

"Semmilyen más cél nem vezérelt minket, mint az, hogy az emberek biztonságát, Magyarország biztonságát garantálhassuk" - jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter.

A honvédelmi törvény kapcsolódó módosításában azt is részletezték, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után a kormány milyen intézkedéseket vezethet be. Ezek között van például a járműforgalom-korlátozás, a lakosságkitelepítés, a kijárási tilalom elrendelésének, valamint közterületi rendezvények, nyilvános gyűlések megtiltásának lehetősége.

Mindezen felül a kabinet túlmunkát rendelhet el, beosztásokat tölthet fel a közigazgatásban, a védelmi igazgatásban és a honvédségnél, szigoríthatja a határellenőrzést, fokozottan ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat, illetve a szükséges mértékben bevezetheti a katonai légiforgalmi irányítást.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik részéről úgy látta, hogy a január óta tartó egyeztetéseken, az eredeti tervezethez képest sokat finomodott a módosítás.

"Sikerült megtisztítani a javaslatot minden olyan túlzó, terrorizmussal összefüggésben nem álló túlhatalmi törekvéstől, amelyeknek jelentős részét már januárban is megismertük."

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője azonban úgy vélte, hogy a különleges jogrend kialakítása nem a magyar emberek biztonságát szolgálja.

"Ellenőrzés alá lehet vonni az internetet, a levélforgalmat, meghatározott területekről kitelepítheti a lakosságot, megtilthatja az egész országban a közúti közlekedést, betilthatja a közterületi rendezvényeket, sőt kijárási tilalmat vezethet be."

Schiffer András, az LMP részéről is hasonlóképpen látta.

"Hazudnak a fideszes fejek, amikor azt mondják, hogy ez a történet arról szól, hogy a honvédek segítsék a rendőrség munkáját. Nem erről szól, ehhez nem is kell különleges jogrendet módosítani, erről szól a közös alaptörvény-módosításunk."

Az MSZP és az LMP ugyanis közös alaptörvény-módosítást nyújtott be, indoklásuk szerint azért, hogy a honvédséget terrorhelyzet esetén valóban be lehessen vetni.