Kiemelte: a két állam számíthat egymásra és a két másik visegrádi partnerre abban az egyre nyíltabban folyó vitában, hogy "milyen úton kell továbbvinni az Európai Uniót".

Kövér László jelezte: többedik alkalommal találkozott megválasztása óta lengyel partnerével, így nem új eszmecserét kezdtek, hanem folytatták a korábban megkezdett beszélgetéseket, elsősorban az egész Európát foglalkoztató aktuális kérdéseket vitatva meg.

Mint mondta, ezek lényeges eleme "az a kötelező betelepítési kvóta, amit ránk akarnak erőszakolni és az a nyomás, amit ennek érdekében Brüsszelből, illetve némely régi tagállam fővárosából megpróbálnak ránk kifejteni", hozzátéve, mindezek a problémák abból a válságból fakadnak, "amit úgy fogalmazhatnánk meg: Európa elvesztette önazonosságát".

Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke azt emelte ki: az ezeréves lengyel-magyar kapcsolatok történetében "sosem volt olyan komoly tényező, amely a barikád másik oldalára állított volna bennünket".

A politikus emlékeztetett ara: a két ország törvényhozása 2016-ot a magyar-lengyel szolidaritás évévé nyilvánította, elsősorban azért, mert az idén ünnepeljük a poznani és a magyarországi 1956-os felkelés hatvanadik évfordulóját, "és ennek jegyében tárgyalunk, gondolkodunk, gondolva egyben Brüsszelre is".

Az eseményen a két házelnök megállapodást írt alá arról, hogy közösen kezdeményezik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökénél, hogy a testület következő, szeptember közepi ülésén mutathassák be a lengyel Nemzeti Emlékezés Bizottsága által készített, Poznan-Budapest: Szétlőtt városok, 1956 című fotókiállítást.