Kovács Zoltán az M1 műsorában azt mondta, hogy ezért javasolták a schengeni rendszer reformját, a Schengen 2.0-t, amellyel "egyre többen értenek egyet".

A kormányszóvivő közölte: ma Európában ott húzódik a valódi választóvonal a tagállamok között, hogy betartják-e a közös határvédelmi szabályokat, vagy sem. Úgy fogalmazott, hogy ez "a szolidaritás mértékegysége".

A kormány olyan Európát szeretne, amelyben erős tagállamok hoznak döntéseket az őket érintő alapvető kérdésekben, például abban, hogy a lakosság kivel akar együtt élni a következő évtizedekben, évszázadokban. Ezért soha nem volt még aktuálisabb egy népszavazás a kötelező betelepítési kvótáról, amelynek eredményét elképzelhetetlen, hogy figyelmen kívül hagyja az unió - mondta.

Kovács Zoltán szerint bár most nem látványos Magyarországon az illegális bevándorlás, csupán "hamis biztonságtudatuk" van az embereknek, a migrációs "áradat" ugyanis továbbra is folyik Európa felé.

Megjegyezte: más országok - például az Egyesült Államok vagy Ausztrália - "tudtak gondoskodni a saját biztonságukról", törvényes és ellenőrzött keretek között tartják a bevándorlást.

Kovács Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán "hajmeresztőnek" nevezte a Financial Times keddi értesülését, amely szerint az Európai Bizottság reformterveinek értelmében migránsonként 250 ezer eurós (majdnem 80 millió forintos), bírságjellegű "díjat" fizetnének azok az uniós tagállamok, amelyek nem akarnak befogadni más tagországokból áttelepített menekülteket. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy ezzel "zsarolnák" a tagállamokat.