Orbán Viktor miniszterelnök februárban jelentette be, hogy kormánya – az alaptörvényben biztosított jogánál fogva – népszavazást kezdeményez az uniós kötelező betelepítési kvóta ügyében.

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - tette fel a kérdést Orbán Viktor.

A kormányfő ekkor azzal érvelt, hogy nem lehet e döntés jogát elvenni a lakosságtól, továbbá a betelepítési kvótát már az Országgyűlés is elutasította.

„Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is meghatározó döntéseket. A kvóta pedig újrarajzolná Magyarország és Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát is. A Magyar Kormány úgy látja, hogy erre nincs felhatalmazása sem az uniónak, sem Brüsszelnek, sem az európai vezetőknek, semmilyen európai testületnek sem” - érvelt a miniszterelnök.

A Nemzeti Választási Bizottság február végén 9 igen és 3 nem szavazattal hitelesítette a kormány népszavazási kezdeményezését. Patyi András, a testület elnöke úgy vélte, hogy a kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének.

A határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, ezeket egységes eljárásban bírálta el a testület, majd helybenhagyta a választási bizottság határozatát, mert megállapítása szerint a felülvizsgálati kérelmek nem voltak megalapozottak.

"A magyar jogrendszer, valamint az európai jogrend és a magyar jogrend kapcsolata lehetővé teszi ennek a kérdésnek a feltevését. A belső jogrendben vizsgálva megfelelő személy terjesztette elő. Az is a felülvizsgálati kérelmek része volt, hogy nem személyesen terjesztette elő a kormány a kérdést, de az előterjesztés megfelelt a jogszabályoknak, hiszen az előterjesztő személye jogszabály által felhatalmazott, tehát eljárhatott a kormány nevében” - mondta Dr. Madarász Gabriella, a Kúria közigazgatási kollégiumának szóvivője az InfoRádiónak.

Hozzátette: az európai jog és intézmények hatáskörének és lehetőségeinek sérelme nélkül a magyar jogszabályok, az alaptörvény, valamint a népszavazásról szóló törvény lehetővé teszik a kérdés feltevését.

„Semmiféle előrevetített következménye, amelyet a felülvizsgálati kérelemben előterjesztettek - például az EU-ból való kilépés – nem következett be. Ez a kérdés és maga a népszavazás az EU másodlagos jogterületét érinti, a rendeleti és utasítási szintet, és azzal összhangban a népszavazás lefolytatható” - hangsúlyozta a szóvivő.

Dr. Madarász Gabriella elmondta, hogy négyen fordultak a Kúriához jogorvoslatért.

„Mind a négy kérdéskört egyben kezelte a testület, miután egy határozat ellen indult és ugyanannak a kérdésnek a jogi aspektusait fejtette ki részletesen. Az egész jogi helyzetet körbejárták a felülvizsgálati kérelmek, magas színvonalon és nagyon szép érveléssel, tulajdonképpen segítséget nyújtva a Kúriának, hogy elvi állásfoglalás szintjén is leszögezzen néhány kérdést” - fogalmazott Dr. Madarász Gabriella, a Kúria közigazgatási kollégiumának szóvivője.

Mivel a kormány kezdeményezte a referendumot, így a hatályos jogszabályok értelmében nincs szükség aláírásgyűjtésre, az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell döntenie a népszavazás elrendeléséről, majd a határozata elleni panaszokat az Alkotmánybíróságnak kell elbírálnia.

Mindezeket követően, várhatóan nyáron az államfő tűzheti ki a népszavazás időpontját, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé egy vasárnapra essen, tehát őszre várható a kvótareferendum.