LMP: a büdzsé lényegesen nagyobb béremelésre is lehetőséget adna

A közszféra béreinek lényegesen nagyobb mértékű emelését sürgette Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese vasárnap, a párt városligeti rendezvénye keretében megtartott sajtótájékoztatón.

Közölte: 600 milliárd forintot akar feleslegesen elkölteni a kormány jövőre, miközben béremelésre ennél sokkal kisebb összeget fordít.

Az LMP ezért átcsoportosításokat kezdeményez majd a 2017-es költségvetésen, hogy 8 órányi munkával senki ne keressen a létminimum alatt - mondta Schmuck Erzsébet.

A párt csökkentené az alacsonyabb jövedelműek terheit, adómentessé tenné a minimálbért, és olyan többkulcsos adórendszert alkalmazna, amely az átlagbér szintjén keresők jövedelmét is legalább 30 ezer forinttal növelné - hangsúlyozta.

Az emberek 40 százaléka él a létminimum alatt, és magas az egykeresős családok aránya - mutatott rá a politikus, aki szerint emiatt nemcsak a magyar társadalom szakad ketté, de az ország is lecsúszik a régión belül.

A dolgozók ugyanakkor csak bizonytalan ígéreteket kapnak, a szociális ágazatban várt alapbéremelése is elmarad. Utóbbiban még a pótlékaikat is félthetik az emberek-, és a közigazgatásban is csupán minden harmadik ember számíthat növekvő bevételekre - mutatott rá.

A kormány azonban mindezek helyett fényűző beruházásokra költ - fogalmazott Schmuck Erzsébet, aki a remélt 3,1 százalékos GDP-növekedést, így az abból származó mozgástér mértékét is vitatta.

A politikus bírálta a paksi bővítésre fordítandó plusz 100 milliárd forintot, a Városligetre szánt forrásokat, a miniszterelnök várba költözését, de a Modern városok program 153 milliárd forintját is, vagy a "kormányfő hobbiját", a stadionépítést, amelyre jövőre majdnem 47 milliárd forint jut.

MSZP: most van csak igazán szükség az igazi baloldalra

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az elmúlt két év azt igazolja, hogy most van csak igazán szükség az igazi baloldalra.

Tóbiás József vasárnap Budapesten, pártja május 1-jei rendezvényén a Városligetben közölte: 2018-ban nem pártok szövetségével, hanem a helyi közösségek megszólításával nyerhetnek.

Az ellenzéki politikus azt mondta, szükség van olyan baloldalra, amely nem huny szemet az igazságtalanság felett, amely nem nézi tétlenül, hogy milliók élnek nincstelenül, "létválságban". Közölte: olyan Magyarországot kell építeni, amely minden állampolgárának biztosítja az egyenlőséget.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt mondta, hogy a kormányzás, az oktatás és az egészségügy fejlesztése helyett urizálás és lopás folyik az országban.

Az életben semmi nem tart örökké, semmit nem lehet a végtelenségig büntetlenül csinálni - mondta, majd a kormánypártoknak címezve hozzátette: "el fognak tűnni, mert közösen el fogjuk őket tüntetni".

Nemcsak leváltani kell 2018-ban a kormánypártokat, hanem elszámoltatni és "börtönbe rakni" - tette hozzá.

Gyurcsány: a leendő kormánynak új munka törvénykönyvét kell alkotni

A leendő új, demokratikus kormánynak olyan új Munka törvénykönyvét kell alkotnia, amely erősíti a munkavállalók képviseltét, visszaadja a sztrájk jogát, megbecsüli a hétvégi munkavégzést és emeli a pótlékot - ismertette a Demokratikus Koalíció elképzeléseit a párt elnöke vasárnap a Városligetben tartott május 1-jei sajtótájékoztatóján.

Gyurcsány Ferenc egyetértett azokkal, akik szerint béremelésre van szükség, de kijelentette, hogy a fizetéseket nem lehet egyik napról a másikra megduplázni. Emlékeztetett a DK Sokak Magyarországa című programjára, amely szerint a következő 5-10 évben a béreket az inflációt meghaladóan 5-6 százalékkal kell növelni.

Hozzátette: két kivételt tennének, az egészségügyben és az oktatásban a következő 4-5 évben a mostanihoz képest megdupláznák, majd az azt követő 4-5 évben a jelenlegihez képest megtripláznák a fizetéseket.

Egy kormány nem teheti meg, hogy a megélhetési minimumot a minimálbér alatt állapítja meg - jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc közölte: a jelenlegi kabinet mindent az erő nyelvén próbál megoldani, de a megállapodáshoz a munkavállalókkal és a munkáltatókkal nem erő, hanem kompromisszumkészség kell.

Helyre kell állítani az érdekegyeztetést, nem lehet válogatni az érdekképviseletek között, "nem lehetnek kedvencek és lieblingek" - tette hozzá.

A DK szociális piacgazdaságot akar. Baloldalinak lenni azt jelenti, hogy "nem engedjük meg, hogy az erősebb kutya elvén szabályozódjanak a viszonyok", ezért fair és tisztességes társadalmi szerződést kell, védeni kell a gyengét - mondta a pártelnök.

Gyurcsány Ferenc arra is kitért, hogy idén azért nem állítottak színpadot, mert nincs 1,5-2 millió forintjuk egy ünnepség megszervezésére. A politikus kiemelte, hogy költségvetési támogatásból élnek, és jelenleg is 13-14 millió forint az adósságuk.

Egy kérdésre azt mondta: a DK részben tudta, hogy aktivistái arra készülnek, hogy keresztbe fekszenek a síneken, és ezzel megállítják a felcsúti kisvasutat.

A tett szimbolikusan kifejezte azt az elutasítást, amelyet "Orbán-rezsimjével, az önkény rezsimjével szemben éreznek" - folytatta. A pártelnök hozzátette: reméli, hogy a demonstráció békés és nyugodt volt, majd köszönetet mondott az abban részt vevő aktivistáknak.

Együtt: bérfelzárkóztatás és többkulcsos adórendszer kell!

Általános bérfelzárkóztatást és többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését sürgette Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke pártja fővárosi majálisi rendezvényén, a fenntartható növekedés biztosítása és a középosztály megerősítése érdekében.

Az ellenzéki politikus vasárnap, a budapesti Szabadság téren újságírók és tucatnyi érdeklődő előtt tartott beszédében hangsúlyozta, Magyarország európai uniós csatlakozását is ünnepelni kell, hiszen az ország tizenkét éve ezen a napon csatlakozott a közösséghez.

Szigetvári Viktor elfogadhatatlannak nevezte, hogy szerinte a kormányfő a kvótanépszavazással "keletre, Putyinhoz vezetné az országot". Úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök belenyugodott abba, hogy Magyarország az EU másodrendű tagja lesz és "rezsimje egy feudális és leszakadó országot épít", amelyben emelkednek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek.

Kiemelte, bár a szegénység növekedése a világon mindenhol a populizmust erősíti, a középosztályt nem lehet erősebbé tenni "az asztal felrúgásával és a világ felforgatásával". Ehhez szorosabb, egységesebb európai együttműködés kell, amelyben az EU nem a "magyar oligarchákat finanszírozza" - fejtette ki az Együtt vezetője, majd hozzátette, pártja a józan középúton jár és egy jól működő, többkulcsos személyi jövedelemadóval rendelkező szociális piacgazdaságban hisz, amelyben erős szakszervezetek és erős állam küzd a nagyobb bérekért.

Szigetvári Viktor emellett kitért arra is, hogy szerintük az államnak most is lenne elég pénze a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók béremelésére, ha nem a paksi bővítésre, a várfelújításra, a Városliget-projektre, illetve a budapesti olimpiai felkészülésre költene.

PM: terjed a kiszolgáltatottság, létbizonytalanság

A Magyarországon élők létbizonytalanságáról és terjedő kiszolgáltatottságról beszélt a Párbeszéd Magyarországért szóvivője május 1-jei ünnepi kitelepülésükön, Budapesten.

Tordai Bence elmondta: az alacsony jövedelműeknek alapjövedelmet vezetne be pártja. Ez a dolgozóknak is járna, így a nettó minimálbér havi 74 ezerről 105 ezerre nőne.

A Fidesz ezzel szemben a felső jövedelmi egyötöd mellett áll ki, míg a munka világából kiszorulók semmilyen támogatásra nem számíthatnának - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a korábbi hírekkel szemben Karácsony Gergely miért nem szólal fel az MSZP városligeti színpadán, Tordai Bence azt felelte, az után, amit a zuglói önkormányzatban a Liget-projektről szóló szavazáson a szocialista Tóth Csaba és "tettestársai" elkövettek, nem meglepő, hogy a XIV. kerületi polgármester nem tud mit mondani az MSZP-s közönségnek.

Ami Zuglóban az MSZP részéről történt, nehezen értelmezhető másként, mint az elvek elárulásaként - jelentette ki.