eur:
406.49
usd:
378.57
bux:
76250.51
2024. november 8. péntek Zsombor

Rosszul beszélünk a holocaustról

Nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon az elmúlt évben - hangzott el a Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére a Medián által tavaly novemberben végzett felmérés eredményeit bemutató tájékoztatón.

A Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója által ismertetett eredmények alapján a magyar társadalom 23 százalékát találták erősen, 12 százalékát mérsékelten antiszemitának, mindkét adat kétszázalékos emelkedés az előző évihez képest.

A Jobbik támogatóinál 59 százalék, a Fidesz-híveknél 41 százalék, az MSZP szimpatizánsainál 24, az LMP-seknél és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 18-18 százalék ennek a két csoportnak az aránya - hangzott el.

Az antiszemitizmusra vonatkozó adatok változása kapcsán Hann Endre megjegyezte: a Jobbik közéletbe robbanása után "a közbeszédben a zsidók iránti ellenszenv hangoztatása valamivel legitimebbé, legalábbis gyakoribbá, elfogadhatóbbá vált, akármit gondolunk is erről".

Mint mondta, a népességen belül a középkorúak előítéletessége valamivel meghaladja az átlagot, de egyéb tekintetben nincsenek jelentősebb kiugrások. Az 1200 fős, a 18 éven felüli népességet reprezentáló mintán, személyes megkérdezéssel végzett felmérés eredményeként említette, hogy a magyar lakosságot csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidósággal kapcsolatos kérdések.

A bemutatott adatok szerint a zsidókat érzelmi alapon elutasítók - azaz őket ellenszenvesnek látók - aránya egy év alatt 23-ról 26 százalékra emelkedett, a kognitív, vagyis vélt vagy valós ismereteken alapuló antiszemitizmust erősen vallóké 41-ről 42 százalékra, a nézetet erősen képviselőké 13-ról 14 százalékra nőtt az egy évvel korábbi vizsgálat óta.

A zsidók iránti ellenszenv arányban áll minden más másság elutasításával - jegyezte meg a kutató, hozzátéve, ebben az összevetésben a csoport megítélése "nem drámaian rossz".

Példaként hozta fel, hogy a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott úgy, nem szeretné, ha migráns költözne a szomszédságába, míg bőrfejűt 74, arabot 71, romát 68, "négert" 61, homoszexuálist 57, románt 49, kínait 48 százalék nem látott volna szívesen a lakóhelyén. A zsidók esetében 31 százalék volt ez az arány - mondta Hann Endre, felvetve, milyen lenne a válaszadók tényleges magatartása, ha ez valóban megtörténne.

Bodnár Dániel, a kutatást megrendelő alapítvány kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja az eseményen arról beszélt: a harmadik alkalommal elvégzett felmérés célja, hogy közös keretrendszert sikerüljön kialakítani, és így a társadalmi párbeszéd során ugyanazt értsük antiszemitizmus alatt, ahogyan az is, hogy az eredmények alapján cselekvési programot alakítsanak ki.

A "legszomorúbb és legfelrázóbb" eredmények között említette a holokauszt tagadásával és relativizálásával kapcsolatos adatokat, mondván, 2003 óta nő az e nézeteket osztók aránya, ha az elmúlt másfél évben jelentősen csökkent is a nyilvánosságra került esetek száma.

"Rosszul beszélünk a holokausztról" - jelentette ki Bodnár Dániel. A nyilvánosság előtt eltávolítóan, "telítettségélményt és -érzést" keltő módon szólnak a témáról, és ebben szerepe van a politikai véleményformálók mellett a zsidó közösségnek is - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése után.

Robert Fico: két köztársasági elnök "a szlovákellenes erők mesterséges terméke"

Elítélte a pozsonyi parlament Andrej Kiska volt köztársasági elnöknek az adóügyben tett lépéseit. A határozati javaslatot azután szavazta meg a törvényhozás, hogy Kiskát adócsalás ügyében jogerősen elítélte a bíróság. Kiska politikai okokat lát az ügye mögött.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Mol ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedik, míg a Mol esik. Közben a nemzetközi hangulat vegyesen alakul, Európában esnek a tőzsdék, az USA-ban pedig felemás mozgásokat láthatunk, az olajár pedig esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×