Miközben a közgazdaságtan arról szól, hogyan gondoskodjunk magunkról és másokról, a jelenleg a fősodor által követett rendszerből immár 750 éve hiányzik a folyamat utolsó eleme, a végső elosztás - mondta Csák János.

"A végső elosztás azt jelenti, hogy amikor döntést hozunk az életben, az első mindig az, hogy kinek az érdekében, ezért vagyunk társas lények. Mindaddig, amíg ez a végső elosztási elem nem kerül bele a közgazdasági gondolkodásba, márpedig a neoklasszikus közgazdaságtanban nincsen benne, olyan föltételezésekkel kell élniük a közgazdászoknak, a tudományt művelőknek, amelyek a valóságtól távol állnak."

A szakember szerint az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válságait is részben annak tudhatjuk be, hogy a közgazdaságtan jelenleg az embert nem társas lényként, hanem magányos, haszon maximalizálásra törekvő racionális egyénként kezeli.

"Ha a tényeknél, a kiinduló állapotnál nem vesszük figyelembe, hogy kinek az érdekében hajtom végre: ha önző vagyok a magaméban, ha nem, megosztom másokkal, akkor téves következtetésekre juthatok. A közgazdaságtannak az a problémája, hogy tudománynak véljük, de végül is gazdaságpolitikai javaslatok lesznek. Ha nincs meg az, hogy milyen preferencia-rendszer alapján választom ki az embereket, akkor nem tudok jó gazdaságpolitikai döntéseket hozni."

Ezért éri az üzletembereket és a politikusokat rendre az a kritika, hogy önző módon, saját maguk számára harácsolnak, igazságtalanul egyik társadalmi csoporttól elvesznek, és a másiknak adják, részben azért, mert a javaslatokban, javaslatokban, döntésekben nem jelenik meg pontosan, hogy kit akarnak támogatni.

"Egyébként van a világban jó példa is, Ronald Reagan kifejezetten egy középosztálypárti politikát próbált művelni, és volt is sikere az adócsökkentés és egy egyéb intézkedésekkel, szemben a nagy cégek részvényeseivel. Nem akarta őket megfosztani valamitől, hanem kiegyensúlyozni szeretett volna. Ez történik Magyarországon 2010 óta."

Hasonló dolog történt Németországban, amely kiegyensúlyozta a nyugdíjrendszerét, de ilyen a svéd kirovó-felosztó nyugdíjrendszer is - mondta John D. Muller A közgazdaságtan megváltása című kötet egyik fordítója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, ma inkább érdekérvényesítés van, mint gondoskodás működik a közgazdaságban.

Brexit

Anglia és az Európai Unió is veszítene azzal, ha a szigetország kilépne a közösségből - mondta Csák János közgazdász-szociológus az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiemelte, hogy a brit gazdaságnak és az uniónak is nehézségei lennének, ha a britek megszavazzák az elszakadást.

"A kontinens szempontjából Nagy-Britannia uniós tagsága sokkal több hasznot hoz, mint amennyi nyűggel jár. Nekünk, magyaroknak különösen, ugyanis a brit kormány a legkiszámíthatóbb. Teljesen világosan felvázolják, hogy mi a nemzeti érdekük, ahhoz képest meghatározhatjuk a területüket. Ez a józan hang az Európai Unióban üdítő. Nevén lehet nevezni a dolgokat és racionális vitát kell folytatni. A britek nélkül ez a képesség jelentősen csökkenne.

"Nagy-Britannia, a hagyományaik miatt, egy sziget a kontinens és Amerika között mindkét irányban nagyon fontos szerepet tölt be. Az, hogy a visegrádi négyekkel sok kérdésben egyetértés van, az zömében azért van, mert minden ország józan ésszel, lényegi kérdések asztalra tételével foglalkozik, ebből a szempontból szövetségesek vagyunk. Azt azért nem vagyunk, hogy az angolokkal minden kérdésben egybeesnének az érdekeink, vegyük csak a GMO-t, ahol óriási vitáim voltak a brit barátainkkal" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csák János.