Infostart.hu
eur:
366.99
usd:
334.25
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Az új alkotmánybírókért egyezkednek a pártok

Alkotmánybírókat és alkotmánybírósági elnököt választ idén tavasszal az Országgyűlés. A kormányoldalnak már nincs kétharmados szavazattöbbsége, ezért egyezkednie kell a megosztott ellenzékkel.

Paczolay Péter tavaly februári távozása után idén Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnök mellett két másik alkotmánybírónak is lejár a mandátuma. A parlamentnek tehát összesen 4 alkotmánybírót kell megválasztania tavasszal - kétharmados többséggel.

Egybehangzó sajtóértesülések szerint a pártok számára felajánlott kormányoldali alku alapján a Fidesz két, a Jobbik és a baloldal pedig egy-egy alkotmánybírót jelölhet. Az Együtt és a DK megpróbálja rávenni az LMP-t és az MSZP-t, hogy ne egyezkedjenek, mert szerintük a jelenlegi Alkotmánybíróság a magyar emberek helyett a Fidesz oldalára állt.

Félsikert arattak: az MSZP ugyanis nem jelöl alkotmánybírót, hanem benyújt egy törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság függetlenségének és szakmaiságának helyreállítása érdekében, jelentette be Tóbiás József frakcióvezető.

"Az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye nagy mértékben csökkent. Az elmúlt időszak személyi javaslatai valójában pártpolitikai alapon történtek kiválasztásra. Ebben a helyzetben tehát természetes, hogy egy ilyen folyamatban nem vehet részt a Magyar Szocialista Párt" - fogalmazott Tóbiás József.

Az LMP viszont részt vesz az alkotmánybíró-jelölésben. Schiffer András frakcióvezető az InfoRádióban adott interjúban először az MSZP bejelentésére reagált:

"Tóbiás József álláspontját sem ebben a kérdésben, sem az elmúlt egy évben más lényeges kérdésekben nem lehet értelmezni. Láttunk már olyat, hogy a szocialisták páros napon mondanak valamit, aztán páratlan napon másként cselekednek."

Az LMP frakcióvezetője szerint az Együtt és a DK a "minél rosszabb, annál jobb" elvet követi, de még csak nem is következetesek.

"Akkor lennének következetesek ezek a független képviselők, ha a mandátumukat is visszaadnák, hiszen az, hogy bent melegednek az Országgyűlésben, az ő okfejtésük szerint ez is kollaborációnak minősül."

Schiffer András szerint pártja azért hajlandó egyezkedni, mert nem mindegy, hogy kik lesznek az Alkotmánybíróság tagjai.

"Ezen a négy helyen múlhat, hogy például Paks ügyében, vagy más információs és véleményszabadsággal kapcsolatos ügyekben lesz-e nyilvánosságpárti többség az Alkotmánybíróságban: ez forog kockán."

Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese korábban azt mondta, hogy pártja nyitott az egyezkedésre, és bízik a konszenzusban.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×