Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.29
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Darák Péter: Nem lehet a bizonyítékokat csepegtetni

Már a tárgyalások első szakaszában minden bizonyítékot a bíróság rendelkezésére kell bocsátani - mondta a Kúria elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Darák Péter szerint a határidőkre komoly hatással lehet a tárgyalások jelentős adminisztrációja.

Már a tárgyalások előkészítő szakaszában minden bizonyítékot a bíróság rendelkezésére kell bocsátani az alapos ítéletek megszületése érdekében - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke.

"Nem lehet a bizonyítékokat csepegtetni, nem lehet az ítélethozatal előtti utolsó tárgyaláson újabb bizonyítási indítványokat előterjeszteni, hanem a tényállás bizonyítására vonatkozó indítványokat az előkészítő szakaszban meg kell tenni és a bizonyítást le is fogja zárni a bíró. Ez nagy felelősséget ró a jogi képviselőkre, hiszen az eddigieknél sokkal alaposabban elő kell készíteni a pereket."

Darák Péter arról is beszélt, hogy a határidőkre komoly hatással lehet a tárgyalások jelentős adminisztrációja.

"Azt látom, hogy a túl sok adminisztratív követelmény, például a jelenlegi polgári peres eljárásban azok a szabályok, amelyek megmondják, hogy mikor kell kitűzni a tárgyalást, mikor kell bizonyos intézkedéseket megtenni, ezek sokszor ellentétes hatást váltanak ki. A bíró igyekszik betartani ezeket a szabályokat, de a leterheltsége miatt időnként erre nem képes, formálisan teljesíti ezeket a követelményeket."

A Kúria elnöke kiemelte, hogy igyekeznek javítani a bíróság és az ügyészség viszonyát a tárgyalások az eljárásjogi szakaszban.

"Például az az eljárásjogi megoldás, hogy vád érdekében történő bizonyítás csak az ügyész indítványára történhet, tisztább helyzetet teremthet."

Darák Péter szerint a civilek mindig kritikusan ítélik meg a bírók teljesítményét, ennek az a legfőbb oka, hogy a tárgyalások hátterét kevesen ismerik .

A bírókon nagy a nyomás az utóbbi időben, hogy egyszerre hozzanak alapos és gyors ítéleteket - mondta a Kúria elnöke.

"A bírót egyik oldalról erőteljes nyomás éri, hogy minden tekintetben alapozza meg az ítéletét, mert így elkerülheti a hatályon kívül helyezést, a másik oldalról viszont az, hogy minél gyorsabban fejezze be az eljárást, azt hasonló eljárásjogi eszköz, mint a hatályon kívül helyezés, nem támogatja."

A Kúria elnöke szerint a bírók értékelésekor a hatályon kívül helyezés nem lehet kizárólagos szempont.

"A bírói értékelés egy nagyon összetett szempontrendszert tartalmaz, aminek csak egyik kis eleme az, hogy hány ítéletét változtatták meg vagy helyezték hatályon kívül, ezen túlmenően ebből az egyetlen szempontból nem is vonnak le az értékelés során határozott és egyértelmű következtetést, hiszen lehetnek olyan jogterületen dolgozó kollégák, akiknél törvényszerűen több a hatályon kívül helyezés. Bonyolult gazdasági ügyek tárgyalásakor több ilyenbe lehet belefutni, mint tulajdonmegosztás vagy házassági vagyonközösség megosztásakor."

Darák Péter az elhúzódó ügyekről azt mondta, hogy az ítéletek elrettentő ereje miatt fontos, hogy időben végleges döntések szülessenek.

"Az eljárások elhúzódásának van egy olyan következménye, hogy a büntetésnek a célja nem teljesül, hiszen a visszatartó erő, a jövendőbeli bűncselekmények megelőzése és kisebb részben az elrettentés is célja, ha nagyon hosszú idő után történik ítélethozatal, akkor ezek a hatások erőteljesen legyengülnek."

Az Európai Emberi Jogok bírósága gyakorlata szerint, ha több év után születik ítélet, akkor az eltelt időnek érvényesülnie kell a büntetés mértékében is - tette hozzá a Kúria elnöke.

Hanganyag: Exterde Tibor, Szabó S. Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 18. 07:29
×
×