Ez nem fizetés, nem munkaviszony, ez ösztöndíj: nincs utána nyugdíj, egészségügyi járulék. Ez teljesen más világ - fogalmazott.

Ha azt akarjuk, hogy a legjobbak maradjanak bent az egyetemen, és ők kutassanak, írják a disszertációt, akkor azt meg kell fizetni. Adni kell egy olyan ösztöndíjat, ami egy stabil megélhetéshez elég, és nem csábítják el két perc alatt a gazdaság világába, ahol háromszor annyit fizetnek neki fizetésként - indokolta a miniszter.

Hozzátette: ezért emeltük meg jelentősen az ösztöndíjakat. De az nem igaz, hogy bárki ösztöndíjban többet fog kapni, mint a tanárának vagy a tanársegédjének a fizetése - fogalmazott.

Elmondta: 2018-ra lép be az a magasabb összeg, amiről beszélünk. Itt is érvényes lesz a conditional money, a feltételekhez kötött támogatás. Két év után egy komoly minősítés lesz, és aki nem felel meg ennek a minősítésnek, nem tudja megírni a disszertációját, attól el fogjuk venni az ösztöndíjat. Tehát ezért meg kell dolgozni - hangsúlyozta Balog Zoltán.

Az utolsó két évben valóban egy nagyon magas összeg lesz, ahol azt szeretnénk, ha semmi mással nem foglalkoznának, csak a disszertáció írásával, hogy olyan minőségi munka jöjjön ki, amit aztán tud használni a tudomány, tud használni a gazdaság, tud használni az egyetem - közölte.

Tehát a doktori képzés reformjának egy nagyon fontos része a minősítés, a követelményrendszer, az elvárások és az ezért megemelt ösztöndíj - összegezte az emberi erőforrások minisztere.

De miután megvan a disszertáció, attól kezdve nem jön a fizetés - amit aztán élete végéig kap az ember, vagy még tovább emelkedik -, hanem akkor mindennek vége van. Akkor be kell állni tanársegédnek, docensnek, vagy el lehet indítani a habilitációt, illetve be lehet állni egyetemi tanárnak - folytatta.

Tehát kivételes, kiváltságos helyzet doktorandusznak lenni, amit szeretnénk vonzóvá tenni. Miután ezt elvégezték, mindenkinek a saját maga lábán kell megállnia a tudományos vagy a gazdasági életben - fogalmazott Balog Zoltán.