Példaként a Pongrátz testvéreket említette, akiket 1956 hőseinek nevezett. Szembeszálltak a túlerővel, még akkor is, ha tudták, hogy a szovjet hadsereget nem lehet legyőzni, ám tudták azt, hogy lesznek, akik hozzájuk hasonlóképp cselekszenek - emlékezett Duray Miklós a táboralapító Corvin-közi főparancsnokra, a 2005-ben elhunyt Pongrátz Gergelyre. A néhai szabadságharcost és 2009-ben meghalt fivérét, Pongrátz Ödönt Kiskunmajsán, az 56-os áldozatok tiszteletére emelt Kapisztrán Szent János kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Pongrátz Gergely a kiskunmajsa-marispusztai egykori népiskolában hozta létre az ország mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, majd 1999-ben fogadtak először diákokat az 56-os ifjúsági táborban.

A mostani táborba Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről is érkeztek diákok, hogy megismerkedjenek 1956 valódi történéseivel és a kelet-közép-európai rendszerváltás időszakával - mondta el Nahimi Péter táborvezető, a Pongrátz Gergely Alapítvány alelnöke. Hozzátette: hamarosan befejeződik a múzeum teljes felújítása, és reményeik szerint október 23-án már egy új tárlattal fogadhatják a látogatókat.

Duray Miklós a cselekvő hazaszeretet példaképeiként szólt a Pongrátz testvérekről, akik tudták, hogy mit kell tenniük 1956 októberében, és azt is tudták, hogy a szabadságért az életüket is kockáztatják. Duray, aki a csehszlovákiai kommunista hatalom ellenzéki politikusaként vált ismertté, beszélt a fiataloknak azokról az évekről, amikor a tiltakozások megszervezése nem volt egyszerű. 1977-et hozta példaként, amikor közös akarattal és összefogással sikerült megakadályozniuk, hogy bevezessék a szlovák nyelvet a felvidéki magyar iskolákban. "Megnyertük a háborút és megmentettük a magyar iskolát" - fogalmazott Duray Miklós, aki szerint az ilyen helyzetekben "süllyed el az ember vagy válhat példamutatóvá".

Duray Miklós saját életútjából is több meghatározó történést idézett fel, amelyek miatt kétszer is bebörtönözték. A politikus a rendszerváltozás folyamatáról - amelyet véleménye szerint struktúraváltásnak lehet tekinteni - úgy vélekedett, nem igazán hozott gyökeres gondolkodásváltást. Az elmúlt huszonöt év, úgy tűnik, még nem volt elegendő, hogy elfelejtsük a rabszolgaságot és a bálványimádást - mondta az író-politikus, aki szerint még huszonöt év kell ahhoz, hogy ez is megtörténjen.