Délelőtt 9 órakor a belvárosi Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobornál egy szál fehér rózsával és néma főhajtással emlékeztek a mártírokra.
A megemlékezésen Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke arról beszélt, hogy ötvenhét év után is főhajtást érdemel Nagy Imre egykori miniszterelnök példája, aki a forradalom hatására még élete árán is hazáját és nemzetét választotta.
"Nagy Imre és mártírtársai felakasztása és minden végtisztességet nélkülöző elföldelése, valamint a forradalom és a szabadságharc utáni tömeges megtorlások örökre egyértelművé tették a magyar nép számára, hogy a szocializmus hatalomgyakorlása nemcsak vérben fogant és illegitim, de összeegyeztethetetlen az európai civilizációval, és mindazon értékekkel, melyeket az ezer éves államiság, a keresztyén állam, és a nyugati világhoz tartozás jelent" - fogalmazott beszédében Gulyás Gergely.
Szintén délelőtt a Parlamentben is megemlékeztek. A történelmi zászlók és az 1956-os nemzeti lobogó behozatalát követően az ülést vezető Lezsák Sándor alelnök úgy fogalmazott: Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetése több volt, mint egy gyászszertartás. 1956 igazsága és szellemisége kiszabadult a meghamisított történelem és a megtorló bírósági ítéletek lapjairól.
"Jól felfogott érdekünk és erkölcsi kötelességünk, hogy minden kétely és minden keserűség fölött, és minden hazánkat ért külső és belső támadás ellenére őrizzük elménkben és szívünkben '56 emlékét, halottaink, mártírjaink dicsőségét. Soha ne felejtsük, hogy a nagy történelmi pillanatokban mindig volt és mindig lesz magyar összefogás, miként volt '56-ban, és 1989 júniusában a Hősök terén.
A rákoskeresztúri Új köztemetőben található nemzeti emlékhelyen, a 300-as és a 301-es parcelláknál délelőtt Áder János államfő helyezte el a megemlékezés virágát néma főhajtás mellett, 11 órától pedig katonai tiszteletadás kíséretében tartottak koszorúzást.
Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét huszonhat éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában.
A Hősök terén tartott gyászszertartás, majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás egyik emblematikus eseménye volt.
Hanganyag: Németh Zoltán




