Schmuck Erzsébet, az LMP képviselőjeként az ENSZ őszi ülésszakán napirendre kerülő fenntartható fejlődési célokra hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy a korábbi tervekhez képest Magyarországnak is több elmaradása van. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter időszerűnek nevezte a felvetést, és úgy vélte, hogy a fenntartható fejlődés elve már megjelent a kormányzásban.

Gúr Nándor a szocialisták részéről úgy látta, hogy a rászorulók és alacsony jövedelműek helyzete csak romlott az utóbbi években, a közfoglalkoztatottak és minimálbéresek keresetének pedig alacsonyabb a vásárlóértéke.

Rétvári Bence államtitkár azonban cáfolta Gőr Nándor állításait, mint mondta: a jelenlegi kormánypártok sokkal gyorsabb ütemben növelték a minimálbért, mint korábban a szocialista kormányok, emellett növelték a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók bérét.

Volner János a Jobbik képviselője azt mutatta be, miért kezdeményezett vizsgálóbizottságot pártja is a brókerbotrányok nyomán, miközben a korábbi és a jelenlegi kormánypártokat is felelőssé tette a történtekért.

Répássy Róbert államtitkár csupán azzal értett egyet, hogy a szocialista kormányok nyakig sárosak a brókerbotrányokban, majd emlékeztette képviselőtársát, hogy az Országgyűlés kormánypárti javaslatra létrehozta a brókerbotrány albizottságot, a felelősök megnevezésére.

Vejkey Imre a KDNP képviselője az Iszlám Állammal szembeni fellépést sürgette, mert mint mondta, a terrorszervezet egyik kiemelt célpontja a keresztény közösség, amelyet teljes mértékben el akar pusztítani. Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam tevékenységével az emberiség alapvető értékei kerültek veszélybe, ezért is vesz részt katonákkal is Magyarország a szervezet elleni fellépésben, ha az Országgyűlés rábólint.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Quaestor-károsultak kártalanítása ügyében aláhúzta, hogy a brókerbotrányokra csak a harmadik Orbán-kormány alatt derült fény és a pénzügyi visszaélések károsultjait is most először kártalanítják a rendszerváltás óta. A politikus hozzátette: a Befektető-védelmi Alap is módosításra szorul, hisz bár jól vizsgázott a rendszer a Buda-Cash ügyében, a Quaestor esetében már látszottak hiányosságai, ezért kell 30 millió forintra emelni a biztosítási keretet.

Tállai András államtitkár a felszólalásra reagálva aláhúzta, hogy a feltételezett elkövetők nem hagyhatták el az országot és a bizonyítékokat sem tüntethették el, míg a kormánypártok és a kormány döntései nyomán július végéig csaknem minden károsultat kártalaníthatnak.