Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Trócsányi: meg kell erősíteni a jogászképzést

Az igazságügyi miniszter szerint meg kell erősíteni a jogászképzés. Trócsányi László hétfőn Szegeden, a jogi képzőhelyek vezetőinek részvételével rendezett Jogász Dékáni Kollégium ülésének szünetében tartott sajtóbeszélgetésen azt mondta: az ország versenyképessége szempontjából sem közömbös, hogy milyen jogászok dolgoznak hazánkban.

Az igazságügyi tárca májusra előterjesztést készít a kormány számára a jogászképzés helyzetéről és a fejlesztési lehetőségekről - tudatta a politikus.

A rendszerváltást követően jelentősen átalakultak a jogászképzés tartalmi és szervezeti keretei. Új jogterületek jelentek meg, ezért korszerűsíteni kellett a képzési tematikát, a korábbi három, illetve négy helyett pedig jelenleg nyolc helyen folyik jogászképzés az országban. Az elmúlt években átalakították a jogi karok finanszírozását, így csak a legkiválóbbak kapnak állami támogatást tanulmányaikhoz - közölte a miniszter, hangsúlyozva: szem előtt kell tartani, hogy pusztán anyagi okok miatt senki előtt ne záruljanak be az egyetemek kapui.

A képzőhelyeken végzett felmérés azt mutatja, az utóbbi időszakban csökkent a hallgatók száma. A jogi kari dékánok álláspontja pedig egységes: jelenleg nincs "jogász túlképzés". A jogi diploma általános végzettség ad, mellyel sok területen el lehet helyezkedni - mondta Trócsányi László.

A Jogász Dékáni Kollégium véleménye szerint mind a nyolc képzési helyre szükség van. Az öt vidéki jogi karon regionális szempontokat, a vidék népességmegtartó szerepét is figyelembe kell venni. A fejlesztési lehetőségek között felmerül a specializáció és a delokalizáció kérdése is - közölte a miniszter.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról beszélt: 11 ezer ember dolgozik a bírósági szervezetben, közülük legalább 4500 jogász végzettségű. Így a jogi területen a bírósági szervezet az egyik legnagyobb munkáltató. Hozzátette: ezért fontos olyan jövőt biztosítani a fiatalok számára, melyért érdemes joghallgatóvá válni. Az elnök kiemelte a felsőoktatás is a bíróságok közötti tudományos és oktatási együttműködést.

Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja kifejtette, a jogi szakma nemzetközileg sokkal átjárhatóbb, mint azt sokan gondolják. A dékán ezért nevezte egyre komolyabb kihívásnak, hogy külföldi intézmények tandíjmentességgel vagy alacsony képzési költségekkel járó, kecsegtető ajánlatokat tesznek a középiskolásoknak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×