A magyar ember alapvetően bizalmatlan, ami önmagában ilyen viszonylatban jó hír. A megkérdezettek 72 százaléka mondta azt, hogy alapvetően nem bízik meg azokban a cégekben, amelyek az ő adatait kezeli. Sőt, a megkérdezettek kétharmada kifejezetten említette, hogy tart az adatlopástól, vagy attól, hogy hanyagul kezelik az adatait- mondta el az InfoRádiónak a Fellowes megbízásából készített vizsgálódás eredményeit ismertetve Kreutz László, a cég értékesítési és marketing igazgatója.

"Ami viszont picit ellentmondásos: amellett, hogy a magyar lakosság bizalmatlan és fél az adatlopástól, elég hanyagul kezeli a saját adatait és eléggé meggondolatlan, amikor például online térben, vagy akár offline módon az adatait kiadja másoknak, mondjuk megsemmisítés nélkül kidobja azt a kukába" - tette hozzá az igazgató.

Kreutz László elmondta, hogy a kutatás elején azt is feltérképezték, mik a leggyakoribb okai annak, amikor az adatainkat megosztjuk másokkal. Az első helyen az ügyintézés, a második helyen az egészségügyi ellátás, a harmadik helyen pedig a munkakeresés - tehát gyakorlatilag egy fejvadászcéggel történő adatmegosztás - szerepelt.

"Ami pedig a bizalmat illeti: az első helyen 77 százalékkal a nyereményjátékokat hirdető cégek álltak, tehát a legkevésbé bennük bíznak meg a megkérdezettek. Második helyen a közösségi oldalak, email-szolgáltatók szerepelnek, ami megint csak egy kicsit meglepő lehet, hiszen mindannyian látjuk, hogy a különböző közösségi oldalakon az adatmegosztás gyakorlatilag soha nem látott méreteket öltött, bármit hajlandók az emberek megosztani" - jegyezte meg az igazgató.

A harmadik helyen pedig, mint mondta, a különböző online regisztrációt igénylő site-ok állnak. Ezek lehetnek akár webshopok, vagy bármiféle egyéb oldalak, ahol regisztráció szükséges.

"A megkérdezettek közel fele, negyven egynéhány százalék említette, hogy volt már valamilyen adatlopással kapcsolatos rossz tapasztalata. Vagyis minden második ember valamilyen úton-módon kapcsolatba került már adatlopással" - mutatott rá Kreutz László.

Emlékeztetett arra, hogy március óta sérelemdíj fizetésére is kötelezhetők a cégek, intézmények. Ez azt jelenti, hogy ha egy magánszemély valakinek a rendelkezésére bocsátja a személyes adatait, az adatkezelő köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a törvény előírásainak megfelelően kezelje azokat.

"Idén márciusig ha valakinek hanyagul kezelték a személyes adatait, annak bizonyítania kellett az eljárás során, hogy őt milyen kár érte emiatt. Idén márciustól úgy változott a törvény, hogy elegendő a jogsértés megtörténtét bizonyítani, nem kell arra kitérnie a bizonyítási eljárásnak, hogy mekkora kárt okozott ez az adat tulajdonosának. Az új szabályozás tehát lényegesen nagyobb védelmet nyújt magánemberek számára az adatkezelőkkel szemben" - hangsúlyozta Kreutz László.