Polt Péter szerdán az Országgyűlésben az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységéről szóló beszámolójában közölte, esetenként előfordulnak megdöbbentő, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények, amelyek közfelháborodást keltenek. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a magas felderítési arányt, valamint azt, hogy a közelmúltban több, hosszabb ideje felderítetlen ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni.

Értékelése szerint törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészég, de a szervezet munkáján mindig van javítanivaló.

Polt Péter közölte, a legjelentősebb változás az általa vezetett szervezet jogalkalmazói tevékenységében az elmúlt öt évben az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése volt.

Mint mondta, a regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetők száma 2009 és 2013 között némi ingadozással stagnált; a regisztrált bűncselekmények száma évről évre 400-450 ezer közelében van. Kiugró emelkedés 2012-ben volt, akkor 472 ezer bűncselekményt regisztráltak - jegyezte meg.

A legfőbb ügyész azt mondta, egyértelmű emelkedést a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bűncselekmények mutatnak. Elmondta, az emberölések száma 2013-ig csökkent, tavaly némileg emelkedett, akkor 138 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak.

A korrupciós bűncselekmények az elmúlt években strukturális átalakuláson mentek keresztül: a vesztegetési ügyek száma stagnál, míg a szervezetszerűen, a hivatali, a közigazgatási és a gazdasági szféra szereplőinek érintettségét is felvető gazdasági, pénzügyi és vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódó korrupciós ügyek száma és súlya nő - ismertette.

Ismertetése szerint 2010-ben 481 regisztrált korrupciós bűncselekmény volt, míg 2013-ban 1105 jutott a hatóságok tudomására.

Polt Péter kitért arra, hogy az elmúlt öt évben évente átlagosan egymillió iktatott és elintézésre váró ügyet regisztráltak; a nyomozó hatóságoktól 110-123 ezer ügy érkezik évente, a befejezett ügyek felében történik vádemelés, a váderedményesség évek óta 96 százalék.

Az ügyész szerint nagy mértékben emelkedett a (gyorsított eljárással) bíróság elé állított vádlottak száma: 2009-ben még mintegy 6300, 2013-ban 11 400 volt ez a szám. A 2009 és 2013 közötti időszakban évente 11-22 vádlottat sújtottak életfogytiglannal, a leggyakrabban határozott idejű szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok - közölte.

Beszámolt arról is, hogy az új Btk. szerint meghatározott bűncselekmények miatt már a 12-14 évesek is büntethetők. 2013-ban fél év alatt 18 ügyben tizenkilenc gyereket hallgattak ki gyanúsítottként - mondta.

A legfőbb ügyész a közérdekvédelmi tevékenységről azt mondta, a felhívások eredményessége 97-98 százalékos, azaz a súlyos törvénysértések kiküszöbölésére hívatott ügyészi eszköztár beváltotta a jogalkotói elvárásokat.

Az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolókról és az elfogadásukról szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitájában Polt Péter felhívta arra a figyelmet, hogy az ügyészség tevékenységét meghatározta az 2012-ben hatályba lépett alaptörvény és az új ügyészségi, valamint az ügyészi jogállási törvény. Mint mondta, az alaptörvény szerint az ügyészség - bár nem önálló hatalmi ág - önálló alkotmányos intézmény, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként elsődlegesen a büntetőhatalom központi szereplője.

Az elmúlt időszakban történt fontos változások között említette, hogy megszűnt a legfőbb ügyész interpellálhatósága és a katonai ügyészségek integrálódtak az ügyészség szervezetébe.

Beszélt arról is, hogy az ügyészség számára biztosított költségvetési források takarékos gazdálkodás mellett elegendőnek bizonyultak a feladatok ellátáshoz. Az ügyészi feladatok növekedésével indokolta, hogy míg 2009-ben 3339, 2013-ban már 4771 volt az ügyészi szervezet engedélyezett létszáma.