Gyakorlatilag 30 éve változatlan az a "kérdésbank", amiből ma a tanulók vizsgáznak. Persze az aktuális KRESZ-módosításokkal mindig kiegészítik, de ha megnézünk egy vizsgaprogramot, akkor azok a képek, azok a kérdések néznek vissza ránk, amelyeket még az 1980-as évek elején készítettek - mondta az InfoRádiónak Pető Attila közlekedési szakértő.

Szerinte már ez a tény bizonyítja azt, hogy itt valami elavult, és valami újításra mindenképpen szükség lenne.

"Az a tény, hogy van egy B kategóriás vizsgán olyan 1300 kérdés, amit valljuk be őszintén, egy 2-3 éjszakás tanulással pontosan és jól be lehet magolni, ez sugallja azt, hogy bizony a tananyagnak a megtanulása, magának a KRESZ-nek a megtanulása, a közlekedési szabályoknak az elsajátítása nem áll a helyzet magaslatán" - fogalmazott.

Pető Attila elmondta: azért annyira nem katasztrofális a helyzet, mert van egy gyakorlati oktatás, ahol az oktató megtanítja az adott KRESZ-szabályokat. De az igazi elméleti alapozás hiányzik.

A tipikus problémák, hiányosságok közé sorolta a nagyvárosokban a parkolási problémákat. Sokan nem tudják, hogy hol lehet és hol nem lehet parkolni. Ami nagyobb gond, hogy a konkrét elsőbbségadási szabályokkal is probléma van - fejtette ki a szakértő.

Arról is beszélt, hogy a magyar KRESZ az egyik legbonyolultabb ilyen jellegű európai jogszabály. Tehát megoldás, hogy szigorítani kell a tanítást, de ezzel párhuzamosan, ahogy évek óta mindig tervben volt, meg kellene próbálni egyszerűsíteni, pontosítani, taníthatóbbá tenni a KRESZ-t. Ha ez megvan, és egyértelmű a szabályozás, akkor lehet több kérdést betenni a kérdésbankba, illetve korszerűsíteni a kérdéseket.

A számítástechnika ma bőven alkalmas arra, hogy egy elméleti vizsgán mondjuk mozgó ábrákat, videókat, életből ellesett helyzeteket lásson a tanuló és arra kelljen válaszolni. Ebben az esetben a tanuló rá lenne kényszerítve arra, hogy megtanulja a szabályokat, és ne csak a tesztkérdéseket magolja be - tette hozzá Pető Attila közlekedési szakértő.