Elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki. A hitelintézeteknek azt kell alkalmazni, amelyik az adósoknak kedvezőbb. Ez alapján a svájci frank esetében 256 és fél forintos, az eurónál 308 forint 97 filléres, a japán jennél pedig 2,1 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek. Elfogadta a Parlament a fair bankokról szóló törvényt is, amely egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, a Kúria jogegységi döntésének megfelelően.

Összesen 15 milliárd forinttal növelné az idei költségvetés kiadásait a parlament. A kormány várakozása alapján a 2,9 százalékos hiánycél nem kerül veszélybe. A büdzsé módosítását a héten véleményezheti a Költségvetési Tanács, a parlamenti zárószavazás pedig várhatóan jövő héten lesz. A döntéssel a magyar állam ellenérték nélkül átvállalhatja a MÁV által kibocsátott 35 milliárd forint tőkeösszegű kötvénytartozását és annak járulékait. Az Országgyűlés 10 milliárd forintot különített el az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. megvásárlásával összefüggő kiadásokra. Ezzel egy időben a Főgáz Zrt. részesedésének megvásárlásához köthető kiadásokat 2,1 milliárd forinttal növelték. Ezek mellett 9 milliárd forintot biztosítanának az egyetemes postai szolgáltató többletterhének megtérítésére.

Nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A testület július óta nem módosította az alapkamat szintjét. Azt megelőzően a kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként az alapkamat 490 bázisponttal mérséklődött. Matolcsy György jegybankelnök július végén jelentette be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad. Azonban ha az alapfolyamatok ezt indokolják, a monetáris tanács nem zárja ki, hogy ismét kamatcsökkentési ciklust nyisson, de ez most elemzők szerint, nem látszik reálisnak.

Adósságcsökkentés és gazdasági növekedés határozza meg a jövő évi költségvetést - jelentette ki a Nemzetgazdaság Minisztérium helyettes államtitkára. Berczik Ábel egy konferencián azt mondta: az államháztartási hiány az idén várható 3 százalékhoz közeli mértéke jövőre 2,4 százalékra csökken, miközben az államadósság 2015 végére 75 százalék körüli mértékre mérséklődik. Az infláció továbbra is, 1,8 százalék lesz. Hozzátette: a 2015-ös költségvetés - a makro számokon túl - több pozitív rendelkezést is tartalmaz.

Új stratégia lépett életbe az Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nél. A jövőben az MFB pénzügyi szolgáltató központtá alakul, versenyképesebbé váló termékei és szolgáltatásai az ország bármely pontján elérhetőek lesznek. Az új működési modell lehetővé teszi a pénzintézet részvételét a 2014 és 2020 között visszatérítendő és vissza nem térítendő európai uniós források szétosztásában. A forráskezeléssel összefüggésben a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. a bank szervezetébe olvad.

Javultak a magyar gazdaság középtávú növekedési kilátásai, de a növekedési ütem várhatóan alacsony lesz - ez áll a Moody's Londonban ismertetett országjelentésében. A világ legnagyobb hitelminősítő és gazdaságelemző csoportjának előrejelzése szerint a következő 3 évben a magyar hazai össztermék évi átlagban 2,2 százalék körüli ütemben bővülhet.

Felfelé javította a magyar gazdasági növekedés várható ütemét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A féléves előrejelzés Magyarországról szóló fejezetében a következő két évben lassuló gazdasági fejlődést vetít előre az OECD. E szerint a magyar gazdaság az idén 3,3, jövőre 2,1, 2016-ban pedig 1,7 százalékkal bővül. A prognózis pesszimistább a magyar kormány és az Európai Bizottság előrejelzésénél.

Az ipar és a mezőgazdaság a magyar gazdaság fejlődésének kulcsa - mondta a miniszterelnök Nádudvaron, a KITE Zrt. logisztikai központjának átadásán. Orbán Viktor hozzátette: az elmúlt években 3 ezer milliárd forintot fordítottak fejlesztésre a mezőgazdaságban úgy, hogy a kormány induló tőkét biztosított a beruházásokhoz. Kiemelte a KITE nemzetstratégiai szerepét, és felidézte, hogy a társaság 75 ezer partnert integrál, nagy hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztésre, a szakmai továbbképzésre.

Teljes mértékben felhasználja a rendelkezésére álló uniós vidékfejlesztési forrást Magyarország - mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt hozzátette: 2007 és 2013 között 1500 milliárd forint áll rendelkezésre. Szólt arról is, hogy a hatékonyabb felhasználásért megkönnyítik a pénz felhasználását a gazdálkodók, vállalkozók és önkormányzatok számára. Ez például határidő-hosszabbítást és szankcióenyhítést jelent.

Folytatná a bevált felzárkózási programokat a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Czibere Károly A romák gazdasági és munkaerő-piaci integrációja című rendezvényen arról beszélt, a társadalom egy része úgy látja, kilátástalan a felzárkózási küzdelem, ezért fontos bemutatni az eredményes projekteket. Kijelentette: a jelenlegi felzárkózás politika erősen gyermekközpontú, az a cél, hogy a nyomor és kirekesztettség generációkon át öröklődő ördögi körét minél korábban megállítsák.

Mintegy 515 milliárd forint adóhiányt állapított meg az adóhatóság az idén az első három negyedévben. Ez 19 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Az év első 9 hónapjában az adóellenőrök a bevallás utólagos ellenőrzésére 24 523 cégnél végeztek vizsgálatot, amelyek csaknem kétharmadánál, 15 396 társaságnál derült ki, hogy kevesebb adót vallottak be. Az összesítés szerint folyamatosan növekszik a már fél éve legalább 100 millió forint adóhiánnyal rendelkező cégek száma.