szombaton egy pécsi sajtótájékoztatón. Pelczné Gáll Ildikó azt mondta: az utóbbi évek tapasztalatai vegyesek, voltak olyan - többek között szocialista - magyar képviselők is, akik feljelentéseket tettek Brüsszelben, és saját pártérdekeiktől vezérelve sározták be Magyarországot, holott ők ültették szégyenpadra Magyarországot az unióban. Magyarország ellen példátlanul hosszú ideig, kilenc éven át folyt a túlzottdeficit-eljárás, és csak 2013-ban, a második Orbán-kormány idején tudott szabadulni a fejlesztési források lehívását is veszélyeztető béklyóból - hívta fel a figyelmet.

A fideszes politikus szerint van olyan politikai oldal is, amely a szélsőséget képviseli, s azt üzeni: ha nem tudjuk megfelelően rendezni ügyeinket az EU-ban, meg kell fontolni a kilépést. "Ezzel veszni hagynánk azokat a több ezer milliárd forintos fejlesztési forrásokat, amelyek Magyarország épülését szolgálják" - mondta. "A választók május 25-én arról döntenek, hogy egy romboló baloldali, egy szélsőséges jobboldali vagy egy - a Fidesz-KDNP által képviselt - építkező, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező politika irányába teszik-e le a voksukat" - jelentette ki a kormánypárt EP-listavezetője.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva megemlítette, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadtatni az Európai Unióval a rezsicsökkentés szükségszerűségét, a magyar földet megvédeni hivatott földtörvényt, s a külhoni magyarok melletti kiállást. Hozzátette: mindezek mellett sikerült elérni, hogy Magyarország a 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusban a 28 uniós tagállam közül egy főre vetítve a második legtöbb fejlesztési forrásban részesüljön.

Szerinte nem lehet támogatni olyan pártokat az EP-választáson, amelyeknek európai parlamenti képviselői az elmúlt években nem álltak ki hazánk érdekeiért, hanem ehelyett "tollba mondtak jelentéseket, valótlanságokat, féligazságokat, csúsztásokat küldtek Brüsszel felé". A felelős EP-képviselők abban érdekeltek, hogy saját tagállamukat európai értékalapon képviseljék, azokkal a magyar képviselőkkel, akik így gondolkodnak, a Fidesz-KDNP hajlandó az együttműködésre - mondta.

Hoppál Péter, Pécs fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a baranyaiak számára létkérdés, milyen politikát folytatnak a magyar politikusok az EP-ben. A nehéz gazdasági helyzetben lévő térségben különösen fontos, hogy folytatódhatott a rezsicsökkentés, hogy megmaradhattak a kivívott magyar érdekek - tette hozzá.

A szocialisták európai parlamenti (EP-) választási listavezetője szerint jelenleg nincs értelme arról vitázni, hogy az európai uniós források hogyan hasznosulnak, mert egyetlen forint sem érkezik Brüsszelből, és az is "ködbe vész", hogy mikor indulhat újra a kifizetés. Mindez azt mutatja, hogy az egyes tagállamok sikere vagy sikertelensége kevésbé az unión, sokkal inkább az adott ország kormányán múlik - írta Szanyi Tibor az MTI-hez pénteken eljuttatott, Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából kiadott közleményében.

Az MSZP-s politikus szerint amíg az elmúlt tíz év első felében döntően a hálózati infrastruktúra kiépítése volt Magyarország célja, addig az utóbbi években a gazdaság- és turizmusfejlesztés kapott nagyobb teret, "aminek viszont kevésbé az ország, mint inkább a fideszes nomenklatúra, azon belül is elsősorban Orbán Viktor oligarchái lettek a nyertesei". Az évforduló szomorú aktualitásának nevezte, hogy "az uniós pénzek egyre döcögőbb hazai elosztása mára le is állt". Szanyi Tibor közölte: pártja a következő öt évben arra fog törekedni, hogy mindenütt megfizethető árú élelmiszer legyen, hogy mindenütt méltányos, a létminimumot meghaladó bérek és nyugdíjak legyenek, és hogy a teljes foglalkoztatottság legalább a 25 év alatti fiataloknak mindennapi valóság legyen.

Petíciót indít, aláírásokat gyújt az LMP az uniós ifjúsági garanciaprogram magyarországi bevezetése érdekében - jelentette be Csiba Katalin, a párt EP- képviselőjelöltje pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta: Magyarországon az elmúlt négy évben folyamatosan nőtt a korai iskolaelhagyók száma a kormány politikája miatt, hiszen leszállították a kötelező iskoláztatás korhatárát.

Hozzátette, hogy Magyarországon a fiatalok munkanélkülisége sokkal nagyobb, mint az európai átlag, minden harmadik 25 év alatti fiatal munka nélkül van. Az uniós ifjúsági garanciaprogram lényege, hogy minden 25 év alatti fiatal továbbképzésen vehessen részt vagy elhelyezkedhessen a tanulmányai befejezését követő 4 hónapon belül. Ezt a programot már januárban el lehetett volna indítani, de még most is csak a "zárt ajtók mögül" kikerülő pletykákat lehet hallani a témáról. Ráadásul a társadalmi és civil szervezetekkel nem egyeztetve küldtek el egy akciótervet Brüsszelbe - tette hozzá. "Nem látjuk garantáltnak azt, hogy a kormány megfelelően felkészült a program bevezetésére, és nem értjük, hogy miért nem lehet egyeztetéseket folytatni erről" - tette hozzá.

Az akác és az akácméz hungarikummá minősítésével és az erdőtörvény módosításával is védené a magyar akácot a Fidesz-KDNP - közölte Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, meg kell akadályozni, hogy az Európai Bizottság elrendelje az erdészetekben és a faiparban dolgozóknak, valamint a méhészeknek is munkát adó magyar akác visszaszorítását vagy kiirtását. Megjegyezte, hogy a magyarországi fatömeg mintegy 30 százaléka akác, az országban termelt összes méznek pedig nagyságrendileg a fele akácméz, így ez a fafajta körülbelül százezer embernek nyújt megélhetést.

Glattfelder Béla azt mondta, akár már május közepén bekerülhet a hungarikumok közé az akác és az akácméz, ami azért fontos, mert e helyi védelmet az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az úgynevezett idegenhonos özönfajok listájának összeállításakor. Emellett módosítani kell a 2009-es erdőtörvényt, mert nem lehet úgy küzdeni európai uniós szinten a magyar akácért, hogy közben a magyar jogszabály azt egy veszélyes, idegenhonos fajtaként határozza meg - tette hozzá a politikus, a többek között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek, érdekképviseletek, köztestületek és magánerdő-tulajdonosok részvételével létrejött "akáckoalíció" vezetője. A tájékoztatóra egy akácággal érkező EP-képviselő jelezte, hogy az idegenhonos özönfajok említett listáját a következő egy évben állítja össze az unió elsősorban környezetvédelmi szervezetek javaslata alapján. Ezt követően az Európai Bizottság körülbelül fél éven át konzultál majd a tagállamokkal a pontos tartalomról.

A kormánynak és a magyar EP-képviselőknek ezért a jövőben is határozottan kell fellépniük annak érdekében, hogy a magyar akácot ne vegyék fel e listára - mondta Glattfelder Béla, kijelentve: "meg fogjuk védeni a magyar akácot, az akácmézet" és a munkahelyeket is. Szerinte nincs szükség arra, hogy az EU-ból mondják meg, Magyarországon lesz-e a akác vagy sem. A politikust kérdezték az új földtörvényről is, amelyről azt mondta: akik a jogszabály hatálybalépésének elhalasztását javasolták, azok ezzel azt kockáztatták, hogy néhány napon belül több százezer hektár magyarországi termőföld külföldi tulajdonba kerül. Ezért teljesen érthetőnek tartja, hogy a kormánypártok elutasították ezt az ellenzéki kezdeményezést.

A pénteki sajtótájékoztatón részt vett Dömötör Csaba, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje is, aki a fiatalok munkahelyteremtéséről beszélt. Szerinte ugyanis a május 25-ei EP-választás egyik legfontosabb tétje, hogy lesz-e olyan európai vezetőség, amely képes munkahelyeket teremteni a fiataloknak, akiknek a foglalkoztatottsági mutatója sok tagállamban kétségbeejtő. Magyarország az elmúlt négy évben jobban teljesített a fiatalok foglalkoztatásában a korábbi időszakokhoz és más európai országokhoz képest is - mondta a politikus, megjegyezve, hogy tíz év után először csökkent a fiatal munkanélküliek száma, ám sok még a teendő.

"A szabad pálinkafőzés és az akácfaültetés szabályozgatása helyett érdemes inkább a munkahelyteremtéssel törődni" a brüsszeli vezetőknek - fogalmazott Dömötör Csaba. Szavai szerint az EP-választáson a munkahelyeket is meg kell védeni a szélsőségektől, a Brüsszelbe "feltett kézzel" érkező és Magyarországot "fúró" baloldaliaktól, valamint az unióból való kilépést javasló Jobbiktól. "Mi azon leszünk a következő években, hogy a magyar fiatalok nyertesei legyenek az uniós csatlakozásnak" - mondta a Fidesz-KDNP jelöltje.