A Kúria állásfoglalása után nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket a devizahitelesek ügyében - mondta Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese.

A politikus hétfőn újságírók előtt azt hangsúlyozta, felesleges volt a kormány elmúlt hónapokban követett időhúzó taktikája, hogy nem tett érdemi lépéseket, hanem a Kúria jogegységi állásfoglalására várt. A várakozás közepette a kormány nem volt hajlandó a leginkább rászorulókat segítő lépéseket megtenni - tette hozzá.

A Kúria hétfői döntését úgy értékelte, hogy innentől kezdve nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket. Mint mondta, várják a magáncsőd intézményének beterjesztését, a Nemzeti Eszközkezelő megerősítését, a bérlakásprogram elindítását.

Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke szerint ha ezeket a lépéseket megteszi a kormány, akkor nemcsak a magasabb jövedelmű, tehetősebb, önálló megtakarítással rendelkező devizahiteleseken, hanem legnehezebb helyzetben lévő, és az otthonuk elvesztése előtt álló vagy azt már elvesztő devizahiteleseken is segíthetnek.

Simon Gábor azt mondta, azzal egyetértenek, hogy önmagában ez nem egy jogi, hanem társadalom- és gazdaságpolitikai probléma, amit nem lehet egy jogi lépéssel megoldani.

Egy komplex gazdasági, társadalompolitikai lépéssorozatra van szükség - mondta, hozzátéve, azt gondolják, hogy a kormány a felelősséget nem lökheti át a Kúria nyakába.

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn úgy döntött, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.

Wellmann György, a kollégium vezetője azt mondta, a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.

Az LMP szerint sajnálatos a Kúria devizahitelesek ügyében meghozott jogegységi döntése, de a párt ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a határozatot - közölte Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője.

Az LMP társelnöke szerint a jogegységi döntés után még sürgetőbbé vált, hogy a Ház foglalkozzon Ertsey Katalin és Vágó Gábor néhány hónapja benyújtott törvényjavaslatával. Eszerint a parlamentnek meg kellene tiltani a közjegyzői okiratokon alapuló kilakoltatásokat, ahogy tilossá kellene tenni, hogy a pénzintézetek átruházhassák követeléseiket az adósságbehajtó cégeknek - ismertette az indítványt. Hozzátette, a bíróságokat pedig arra kellene kötelezni, hogy az eléjük kerülő kölcsönszerződések egészét vizsgálják.

Schiffer András azt mondta, ha jogegységi döntés teljes terjedelmében nyilvánossá válik, akkor mérlegelni kell, hogy - a visszamenőleges jogalkotás tilalma mellett - milyen törvényalkotási lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a "bankok csalárd módon ne fosztogathassák tovább az embereket".