Czomba Sándor kiemelte, a szak- és felnőttképzés átalakításának célja, hogy minél több ember jusson munkalehetőséghez, a fiatalok jó szakmát válasszanak, és az ország határain belül találják meg számításaikat.

Az államtitkár szólt arról, hogy társadalmi egyeztetések után fogadták el a szakképzési törvényt, amely "kijelöli a jó irányt".

Fontos cél, hogy a termeléshez kapcsolódó képzés erősödjön, mert a gazdaság fellendítésében meghatározó szerepe van a szakképzésnek - tette hozzá.

Czomba Sándor fontos dátumnak nevezte az idei szeptember 1-jét, hiszen a nyolc általánosra épülő hároméves szakképzés minden szakmában elindul. "A vállalkozásoknak részt kell venniük a képzésben, mert az nélkülük nem lehet eredményes" - fűzte hozzá.

A tanévnyitón Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára a gyakorlatorientált oktatás fontosságát hangsúlyozta, mondván, mindkét oktatási szinten elsődleges cél a felkészültebb munkaerő kibocsátása.

Példaként említette a tanárképzésben történt módosítást: a 20-40 órás gyakorlati idő helyett immár egy év vár a hallgatókra, és a gyakorlat tartalma is megváltozik.

Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy jelentős profiltisztítást végeznek a felsőoktatási szakképzésben, a cél az, hogy csak olyan képzés induljon, amilyenre igény van.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke imponálónak nevezte a foglalkoztatási adatokat. Mint mondta, egyetért a szakképzés átalakításának irányával, ebben az első lépéstől tevőlegesen részt is vesz.

"Gazdaságközelivé kell tenni a képzést, mert a felhasználó maga a gazdaság" - fogalmazott.

Az MKIK elnöke az eredmények között említette, hogy 48 szakmában már 2011-ben elindult a duális képzés, 50 százalékkal nőtt a gyakorlati idő, elkészült az új OKJ-rendszer, megfogalmazták az új vizsgakövetelményeket. Rámutatott: rengeteg feladat van még hátra, hiszen a szakiskolák kapacitáskihasználása 50 százalék alatti, a szakiskolások egyharmada lemorzsolódik, a diákok többségének nincs tanulószerződése.

Parragh László hozzátette, hogy a felnőttképzés reformja sürgető, hiszen hozzávetőleg egymillió ember nem dolgozik ma Magyarországon, s ebben az is szerepet játszik, hogy nincs megfelelő végzettségük.