Az ünnepség reggel 9 órakor a Hősök terén kezdődik katonai tiszteletadással Magyarország lobogója előtt. A tisztavatáson Áder János köztársasági elnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter mond beszédet.

Augusztus 20. alkalmából adják át a Magyar Szent István Rend kitüntetést a közjogi méltóságok jelenlétében, a Sándor-palotában. A legmagasabb állami kitüntetés a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerését fejezi ki.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Külhoni Magyarságért-díjakat ad át a Magyarság Házában.

Tarlós István főpolgármester avatóbeszédet mond a Szent István ünnepe Csepelen elnevezésű rendezvényen, az Õsi elődeink című szoborkompozíció leleplezésén.

Az érdeklődőket családi programok várják a Clark Ádám téren és a Mesterségek Ünnepének is helyet adó budai Várban.

A közmédia az idén is közvetíti az ünnepi eseményeket, ugyanakkor a hagyományos programok mellett egyebek mellett beszámolnak majd arról, mi történik a balatoni helyszíneken, valamint Budapesten, a Lánchíd mellett felállított szabadtéri színpadon.

Az ünnepi szentmise délután öt órakor kezdődik a budapesti Szent István-bazilika előtt, a szertartás pedig a Szent Jobb-körmenettel zárul. A liturgiát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezeti, szentbeszédet mond Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök.

A hagyományos budapesti tűzijáték este kilenc órakor kezdődik. A rakétákat három uszályról, valamint a Lánchídról lövik majd fel. Az idén azonban - ugyanabban az időben - nemcsak Budapesten, hanem hat Balaton-parti településen is tartanak tűzijátékot.

Rendhagyó módon az idei budapesti tűzijátékkal nem érnek véget a programok. Este tíz órakor a Naphegy lábánál, a Dózsa György téren ingyenes Ákos-koncert kezdődik.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt közölte, felkészültek a várható tömegekre, több járat menetidejét is meghosszabbítják, sűrítik, az utolsó metrószerelvények pedig hajnali negyed 2-kor indulnak a Deák tértől.

Ünnepségeket tartanak több budapesti kerületben valamint több városban, például Debrecenben, Gyulán, Keszthelyen, Miskolcon, Nyíregyházán, Sopronban, Szegeden, Szombathelyen és Zalaegerszegen is.Szent István és a magyar államalapítás

I. István király példája és életműve halhatatlan, hiszen ő volt az első magyar király, akinek uralkodása idején megalakult a keresztény magyar királyság.

Szent István megkoronázása mérföldkő volt mind személyes sorsa, mind az ország jövője szempontjából - olvasható a Kormany.hu oldalon. A korona nyílt szakítást jelentett a korábbi hagyományokkal és hozzájárult István tekintélyének növeléséhez, nemzetközi elismertetéséhez, István a nyugat-európai keresztény népek és országok közösségébe vezette népünket. A koronázási aktussal megszületett a keresztény magyar királyság, mely István államszervező munkájának és egyházpolitikájának köszönhetően később átvészelte egy ezredév megpróbáltatásait.

István királynak új intézményeket és korábban nem ismert intézkedéseket kellett hoznia, hogy programját megvalósíthassa. A leglátványosabb és legnagyobb horderejű változás a területi alapon nyugvó közigazgatás megteremtése és működtetése volt. Az igazgatás olyan rendjét valósította meg, mely az egész társadalmat átfogta és mindenkire érvényes volt. Királyi hadsereget állított fel, adó- és járadékfizetési kötelezettséget vezetett be, mely adók az uralkodó magánkincstárába folytak be. Új rend lépett a régi szokások, a hagyomány helyébe: a magyar népjogot felváltotta a királyjog. A király rendelkezéseit oklevélbe foglalták, törvényeit lejegyezték, s ezzel kezdetét vette a világi írásbeliség kibontakozása. István király neve alatt két törvénykönyv és bennük összesen 56 cikkely maradt ránk. A törvényeket a királyság és az egyház minél teljesebb védelmére való törekvés hatja át.

Szent István király az államigazgatás megszervezésével párhuzamosan munkálkodott egy nyugati típusú egyházszervezet kialakításán. Az egyházmegyék (püspökségek) megszervezése összekapcsolódott a vármegyék (közigazgatás alapintézménye) életre keltésével. István halálakor valószínűleg nyolc püspökség létezett az országban. Az uralkodó az egyházat hatalmas földadományokkal erősítette meg. Az új hit meghonosodásának igazi biztosítéka a plébániahálózat kiépítése volt. Híres rendelkezése, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. A termés tized részét a püspökségek szedhették be és törvény rendelkezett a keresztény vallásgyakorlásról (böjt, gyónás, vasárnapi miselátogatás). István király a bencés szerzeteseknek - akik Géza idején települtek az országba - kolostorokat emelt.

A XI. század meghatározó birodalmaival kiegyensúlyozott békepolitikára törekedett, amely elemi érdeke volt, hiszen csak így tudta nagyszabású belpolitikai feladatait megoldani.

Szent István király 1030-as évek elején hatalma csúcspontján állt. A teljes Kárpát-medence felett érvényesült a hatalma, az új állam- és egyházszervezet kiépült. 1031-ben azonban Szent István utóda, Imre herceg meghalt. Ettől kezdve a haláláig hátra lévő évek az udvarban fel-fellángoló ellentétek jegyében teltek. 1038. augusztus 15-én bekövetkezett halálával a Kárpát-medence egy rendkívüli egyénisége távozott.

I. László 1083. augusztus 20-án Istvánt a szentek sorába emeltette. 45 évvel halála után Szent István alakja átlépett a halhatatlanságba. Évezredes kultusza elindult. A középkorban Szent István napján tartották a kormányzati és törvénykezési gyűléseket, intézkedéseit pedig minden jog forrásaként tisztelték, a középkor intézkedéseit pedig elkezdték István király rendelkezéseire, törvényeire visszavezetni. Ez a középkori István-kultusz előlegezi meg azt az újkori felfogást, mely az államalapító személyét egyszersmind az államiság jelképévé is avatta.Az államalapító Szent István király szobrát 1906-ban avatták fel az I. kerületben található Budai várban. A lovas szobor Stróbl Alajos alkotása. A mester 10 évig dolgozott rajta.

A szobor mint a kereszténységet bevezető uralkodót ábrázolja a királyt a Budai várban. A kompozíció főalakja, a lován ülő Szent István király a Szent Koronát viseli, fejét aranyos glória övezi, baljában az apostoli kettős keresztet tartja. Az alépítmény domborművein István uralkodásának kiemelkedő mozzanatai, a koronázás, a törvényhozás és a templomépítés látható - írja a Vendégváró.hu.

A templomépítést ábrázoló domborművön Schulek Frigyes építészt (jobbról balra a második alak, az ásós barát mögött) is megörökítette a szobor alkotója, Stróbl Alajos. Ugyanezeken a domborműveken Jókai Mór, Benczúr Gyula, valamint Stróbl Alajos édesanyja is felismerhető.

A szobor közel 5 és fél méter magas talapzatát a Halászbástya építésze, Schulek Frigyes tervezte. A talapzatot ovális alaprajzú, áttört mellvédkorlát veszi körül, rajta Isten báránya és a négy evangélista fejdomborműve látható.