A magyar gazdaságban eddig is működött mindkét szerződés, annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos Ptk. nem nevesítette azokat. A lízing szerződést a számviteli törvény definiálta, és gyakran használták a fogalmat az adószabályok. A faktoring is elsősorban az adózás oldaláról szerepelt a magyar jogrendszerben.

A jogszabályi meghatározás szerint a faktoring lényege, hogy egy cég, a neki tartozóval szembeni követelését a törvényben "faktor"-nak nevezett cégre engedményezi, ezért a faktoráló meghatározott összeget fizet. A törvény szövege szerint a faktoring meghatározásához tartozik az is, hogy amennyiben az adós esedékességkor nem fizet a faktornak, akkor az engedményező köteles - kamattal - visszafizetni a kapott összeget, a faktoráló pedig köteles visszaengedményezni az eredeti cégre a követelést.

A pénzügyi lízinget úgy fogalmazza meg az új Ptk., hogy a lízingbe adó a saját tulajdonában lévő dolgot - vagy jogot - határozott időre használatba adja a lízingbevevőnek, aki azt köteles átvenni, és lízingdíjat fizetni. A futamidő végén ellenérték nélkül, vagy maradványértéken kerülhet a lízing tárgy a lízingbeadó tulajdonába.

A jelenleg hatályos számviteli törvényben ettől bővebb a pénzügyi lízing tartalma. Így szerepel benne, hogy a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint szerzi be az eszközt, a használat során pedig a lízingbe vevőt terheli a használatból következő minden költség és kockázat, viszont jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt személy szerzi meg.

Mindkét szerződés bekerül majd jövő március közepétől a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Az új Ptk. ugyanis lényegesen átalakítja a zálogjogi nyilvántartás szabályait is. Az új nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, a mai nyilvántartás teljesen internet alapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Jelenleg a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, azt saját költségükre építették ki.

A Ptk. végrehajtási szabályainak elkészítéséhez nemrégiben kiadott Fehér Könyv megjegyzi: a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, viszont bárki ingyen, regisztráció nélkül betekinthet abba.

Maga az új Ptk. szűkszavúan úgy rendelkezik, hogy amennyiben a zálogjogosult - például a bank, vagy a lízingbe adó - kezdeményezi a bejegyzést, akkor ahhoz hozzá kell járulnia a zálogkötelezettnek - a hitelfelvevőnek, vagy a lízingbe vevőnek - is. Ha a zálogkötelezett teszi a bejegyzési nyilatkozatot, akkor ahhoz nem kell a jogosult hozzájárulása.