Az oktatási államtitkárság kedden közölte: Hoffmann Rózsa a posztján maradva a jövőben elsősorban a köznevelési rendszer kérdéseivel foglalkozik. A felsőoktatás átszervezését - Hoffmann Rózsa javaslatára - az új felsőoktatásért felelős államtitkár, Klinghammer István kinevezésével oldja meg az emberi erőforrások minisztere - olvasható a közleményben. Klinghammer István korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora volt.

A minisztériumi közleményben kiemelték: az oktatási rendszerek átalakítása rendkívül sok feladatot rótt és ró az oktatási államtitkárságra. Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás minőségi megújításának fontos dokumentumai elkészültek.

"A látható és várt eredmények eléréséhez azonban mindenekelőtt az általános és középiskolák sikerén keresztül vezet az út" - írták, hozzátéve, a gyerekekre való nagyobb odafigyelés, a pedagógusok helyzetének javítása és megszilárdítása, az új tartalmi szabályozás, a pedagógus életpálya, a minősítési rendszer, a tanfelügyelet minél jobb előkészítése olyan nagy horderejű és mennyiségű feladat, amelynek irányítása egész embert kíván.

A tárcával összefüggő valamennyi személyi változásról Balog Zoltán miniszter pénteken Lovasberényben tart sajtótájékoztatót - tudatta a minisztérium.

Sajtóértesülések szerint a tárca vezetője menesztené L. Simon Lászlót a kulturális államtitkári posztról. A Népszabadság internetes oldala hétfőn írt arról, hogy a "felmentés határán áll" a kulturális államtitkár. Balog Zoltán miniszter nem hivatalosan már jelezte neki, megrendült benne a bizalma - közölte a nol.hu kormányzati forrásra hivatkozva.

Az index.hu információja szerint L. Simon László helyét Halász János eddigi parlamenti államtitkár foglalhatja el. Az Origo szerint a menesztés indoka, hogy L. Simon László "nem állt ki harcosan a kormány Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) és vezetőjét, Fekete Györgyöt helyzetbe hozó kultúrpolitikája mellett, sőt, több alkalommal is bírálta azt".

L. Simon Lászlót az MTI kedden délután nem tudta elérni.

Az Origo arról is írt, hogy információi szerint Kovács Zoltán korábbi kommunikációs államtitkárra, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős jelenlegi államtitkárára bízná a felzárkózási ügyek felügyeletét Balog Zoltán. A hírportál úgy tudja, hogy Balog Zoltánnak a minisztérium irányítása mellett már nem jut elég ideje, illetve figyelme a területre. Az Origo értesülése szerint Kovács Zoltán el is fogadta a felkérést.

Az MTI kereste Kovács Zoltánt kedden délután, de nem érte el.

Klinghammer István:

Az oktatási államtitkárság keddi közlése szerint az államtitkárság feladatköre két részre válik, a felsőoktatási területért, államtitkári rangban, Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt rektora felel majd. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának életrajza:

Klinghammer István 1941. augusztus 10-én született Budapesten. 1959-ben érettségizett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában, majd felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahonnan 1961-ben átment az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karára. 1965-ben tanári, egy évvel később térképész diplomát szerzett. 1969-70-ben posztgraduális képzésen vett részt a Bonni Egyetemen.

Diplomájának megszerzése után az ELTE térképtudományi tanszékének oktatója lett, 1971-től tanársegédként, 1980-tól docensként dolgozott. 1987 és 2005 között a térképtudományi (később térképtudományi és geoinformatikai) tanszéket vezette. 1994-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

1984-89-ben és 1991-94-ben a természettudományi kar dékánhelyettesi teendőit is ellátta, közben két évig a kar dékánjaként tevékenykedett. 1997-ben az ELTE kutatás-tudományszervezési, 1998-ban általános rektorhelyettesévé választották. 2000 és 2006 között az ELTE rektora volt, 2005-ben egy évre őt választották a Magyar Rektori Konferencia elnöki posztjára. Rektorsága idején adták át az ELTE lágymányosi új épületegyüttesét, és ekkor állt át az egyetem az úgynevezett bolognai rendszerre.

Tudományos munkája során 1967-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1978-ban megvédte a földrajztudomány kandidátusi, 1992-ben akadémiai doktori értekezését. 1994-ben habilitált. 2004-ben az MTA levelező, 2010-ben rendes tagjává választották.

Szűkebb szakterülete a térképészet (geoinformatika) és a tematikus kartográfia. A térkép modelltulajdonságára irányuló kutatásai eredményeként a digitális térképek modellértelmezését kettébontotta a digitális tárgymodellek és a digitális térképi modellek képzésére. Vizsgálataiban meghatározta a tárgymodell két típusát: a digitális tájmodellt, amely egy teljes topográfiai modell (digitális síkrajzi modellből és digitális domborzatmodellből áll) és a digitális szaktartalmi (azaz a tematikus) modellt. A digitális szaktartalmi modellek képzésére kidolgozta a térképészeti közlésformák táblázatos gyűjteményét. Több mint száznyolcvan tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője.

1997-ben Akadémiai Díjat, 2010-ben Pro Urbe Budapest díjat kapott. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetéssel ismerték el a magyar kartográfia terén végzett több évtizedes tudományos, kutatói munkásságát, térképészutánpótlás-nevelői, egyetemvezetői, szakmai közéleti tevékenységét.