Az új jogszabály egyebek mellett módosítja a hegybíró státusát, a hegybírók kinevezését pedig a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az előterjesztők szerint erre azért van szükség, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától.

Régóta vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A jogszabály a hegyközségek megfelelő működése érdekében megszünteti a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát.

A Tiffán Zsolt, Babák Mihály, Horváth István és Balázs József fideszes képviselők önálló indítványaként elfogadott jogszabály megalkotását az előterjesztők szerint a hegyközségi szervezetek megalakulása, azaz 1995 óta a szervezetek tevékenységében és a borpiacon, valamint a jogi és piaci környezetben történt változások tették szükségessé.

A bornevek, az eredetvédelmi szabályok piaci érvényesülése érdekében a szabályozási környezet életképes működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését kell ösztönözni a javaslattevők szerint, ezért a hegyközségeknél szigorodnak például a minimális területi feltételek.

A szakmaközi szervezetekről szóló uniós jogi és hazai szabályozás adta lehetőséggel élve a jogszabály megteremti az alapjait, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben kezdeményezhesse elismerését szakmaközi szervezetként.