Orbán Viktor miniszterelnök szerint meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne. A kormányfő szerdán, a magyar nagyköveti értekezleten mondott beszédében kifejtette, Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését.

Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a "reménytelen kategória"; 70 százalék felett van a "veszélyzóna", Magyarország itt áll - mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az alatti államadósság biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot - emelte ki.

A miniszterelnök azt mondta a misszióvezetőknek, hogy a következő egy-két évben munkájukat sikertelen, elhúzódó európai válságkezelési közegben kell végezniük.

A kormányfő szerint "a legnagyobb reményünk", hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza az országot. A magyar válságkezelés más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövidtávon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem - fogalmazott.

Hangsúlyozta, a közép-európai is sikeresebb válságkezelés, mint a nyugati, a lengyelek, csehek és szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak jó esélye van rá, hogy csatlakozzon hozzájuk. A másik három ország jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik - mutatott rá.

A miniszterelnök szerint "a történelem kirúgta a hónunk alól azt a mankót", amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők.

Orbán Viktor közölte: nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb munkát igényel a magyar külügyi állománytól - jelentette ki.

A kormányfő beszélt arról is: az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új típusa, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország és általában Közép-Európa sikeresebben kezeli a válságot, és keresi az abból kivezető utat, mint azok az országok, amelyek előidézték azt.

A kormányfő kiemelte, bár korábban azt remélték, hogy gyors lefutású lesz az euró válsága, úgy tűnik, elhúzódó jelenségről van szó. Fontos kérdés, hogy milyen teljesítményt nyújtunk annak a válságnak a kezelésben, amely "nem tőlünk indult" - mutatott rá, azt hangoztatva: ebben Magyarország "remekül teljesített".

A miniszterelnök szerint súlyos bajok adódnak abból, ha a magyarországi kormányzat és a külföldi magyar külképviselet-vezetők más-más kontextusban értelmezik munkájukat.

Orbán Viktor az idei nagyköveti értekezleten hangsúlyozta: az természetesen nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kontextusnak, vagyis a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. A magyar külügyi állomány nem veszítheti el önreflexiós képességét, de jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni - fogalmazott a kormányfő.

Kitért arra is: a misszióvezetőknek a következő években is arra kell készülniük, hogy az euróválság meghatározó eleme marad az európai politikának. Orbán Viktor egyúttal ismét bírálta az európai válságkezelést, mert azt szerinte a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi.
A tehermegosztás politikája nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről beszélnek külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet - jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő ugyanakkor azt is mondta, hogy mivel az ország sikere nem átütő, nem nagymellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést, de kellő öntudattal vissza kell verni azokat a kísérleteket, amelyek válságkezelésünk fontos elemeit érintik.

Beszédében szólt továbbá arról, hogy azokat a - például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részéről felmerülő - esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni.