Varga István, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy a Fidesz támogatja a javaslatot, amely alkalmas arra, hogy az új kihívásoknak megfeleljen, és amelynek megalkotására azért volt szükség, mert az 1978-as jogszabály ezer sebből vérzett. Üdvözölte a büntetési tételek szigorítását, és azt mondta: a jelenlegi kormány legfőbb célja, hogy rend legyen az országban. Nem csodafegyver az új Btk., és nem a büntetési tételek szigora fogja megoldani a társadalmi problémákat, amelyek feszítenek bennünket a XXI. században - fejtette ki.

"Egy kis társadalmi csoport", visszaesőként, rendszeresen bűncselekményekből szerzi meg a mindennapi betevőt - mutatott rá, hozzátéve: aki ezt teszi, annak börtönben kell lennie. Az új viszonyoknak megfelelően megjelentek az intellektuális bűncselekmények, folytatta, majd kitért a kábítószerrel összefüggő cselekményekre is. Magyarország pestise jelenleg a kábítószer, ezzel valamit kezdeni kell - fogalmazott.

Nyilvánvaló, hogy értékrend választásra van szükség, aminek két pillére a család, és az iskola, a büntetőjog eszköze csak ezután következik. Ha az értékrend terén nem történik változás, akkor a büntetőjog eszköze kevés lesz - jegyezte meg. Ugyanakkor üdvözölte az előterjesztés e pontját, és azt mondta: semmiképp nem fogják liberalizálni, sőt ha kell, tovább szigorítják. Azt kérte, hirdessenek totális háborút a terjesztők ellen, és Budapesten valamint a nagyvárosokban legalább a középszintű terjesztőket kapják el.

Külön kiemelte, hogy bekerült a rongálás törvényi tényállása közé a falfirkálás, graffiti. Ezzel kapcsolatban azonban módosítást kezdeményeznek, tovább emelve a büntetési tételt - jelezte.

Varga István a családon belüli lelki bántalmazásra vonatkozó passzust végiggondolná, mert szerinte a gyakorlati alkalmazásnál probléma lesz.

Az elzárásról és a sportrendezvények látogatásának tiltásáról azt mondta: előbbinél nem talál kivetnivalót, utóbbiról pedig kiemelte, Magyarországon is megjelent a sporthuliganizmus, ezeket az embereket, ha olyan súlyú az eset, helyes, ha eltiltják.

MSZP: nem csupán konzervatív, hanem maradi is az új Btk.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta, az előterjesztés szakmai színvonala alkalmas arra, hogy vitát folytassanak róla. Nem vállalhatatlan színvonalú jogalkotási termékről van szó, és előrelépés, hogy egyáltalán vitára bocsátották a tervezetet.

Tartalmi szempontból az új kódex több mint 90 százalékát átveszi a jelenleginek - mondta, és üdvözölte ezt a fajta mértéktartást. Számos korábbi esettől eltérően az előterjesztés nem csak aktuálpolitikai célokat szolgál, és nem csupán a kormányzati hatalom megerősítéséről szól. Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy egyetértenek a kormányzati büntetőpolitika irányával - közölte.

Kitért arra, hogy a regisztrált bűncselekmények száma 2002-2010 között folyamatosan csökkent, majd 2010-től 13,5 százalékkal nőtt, az emberölések száma az előző kormányok alatt majdnem a felére csökkent, 2011 óta azonban szintén emelkedik. Az elmúlt években számos szigorító rendelkezést vezettek be, a helyzet azonban nem javult, hanem romlott - mondta.

Bárándy Gergely úgy vélte: Európában szokatlan módon nem csupán konzervatív, hanem maradi is az új Btk. Bírálta, hogy az indítvány elmossa az eddigi különbséget a bűnismétlő és első bűntényes, a súlyos és a bagatell bűncselekményt elkövetők között. Nem értenek egyet a jogalkotó és jogalkalmazó viszonyának más alapokra helyezésével sem, azaz, hogy a törvényalkotó egyre több esetben írja elő kötelező jelleggel a bírói döntés tartalmát, és egyre szűkíti a bírói mérlegelés jogát.

Kitért arra, hogy az új kódexben helyes, a speciális foglalkozástól való eltiltás a nemi szabadság elleni bűncselekményt elkövető nevelő, gyógykezelő esetében, a kitiltás önállósulása, a közfeladatot ellátó személyek körének csökkentése, a jóvátételi munka bevezetése, és a feltételes szabadságra bocsátásnál a feles kedvezmény kiterjesztése.

Kritizálta ugyanakkor a háromcsapás szabályrendszerét, mint mondta, átestek a ló túloldalára. A bírói mérlegelési jog elvonásával, egyes esetekben a kötelező életfogytiglan előírása az arányosság és igazságosság elvének nem felel meg, amely a jogállam tartalmi kritériumai. Drasztikusan megnő majd azok száma, akik úgy élnek köztünk, hogy semmi vesztenivalójuk nincs - vélekedett. A védekező jogainak bővítésével alapvetően egyetértenek, és hogy az elhárító magatartás szinte korlátlan legyen, de határt szabni kell - jegyezte meg.

Nem értenek egyet ugyanakkor az elzárás intézményének büntetőjogba való átültetésével, ellenzik a pénzbüntetés alsó határának csökkentését, és bírálta a kényszergyógykezelés határozatlan idejűvé tételét is.

Bárándy Gergely jelezte: módosító javaslataik az indítvány egységét nem kívánják megbontani, de jelentős büntetőjog-politikai fordulatot szorgalmaznak. Ha az elvi jelentőségűeket az Országgyűlés nem fogadja el, a törvényjavaslatot nem támogatják - mondta. KDNP: szigorúbb az új Btk.

Lukács Tamás, a KDNP egyik vezérszónoka arról beszélt: a KDNP egyetért az új Btk. indoklásába foglalt törvényalkotási céllal, hogy a kormány kiemelt feladata, hogy a helyreállítsa a rendet és növelje az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, hogy szigorú törvények születnek, amelyek minden jogkövető állampolgárnak védelmet garantálnak, a bűnelkövetők számára azonban hatékony és visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba - tette hozzá.

Mint mondta, az új javaslat a dogmatikai tételeken kevéssé változtat, ugyanakkor a hatályban lévő Btk.-hoz képest szigorúbb, súlyosabb és differenciált büntetések kilátásba helyezésével akarja visszaszorítani a bűnözést.

A változások közül kiemelte a büntethetőség korhatárának leszállítását, amellyel kapcsolatban közölte: a KDNP számára elfogadható a korhatár leszállítása, azonban dogmatikai szempontból megkérdőjelezhető, ha ez csak egyes bűncselekmények esetén állapítható meg.

Szerinte szintén komoly vitát válthat ki a jogos védelmi helyzet kiszélesítésének ügye is, mert ugyan tény, hogy a társadalmi felháborodás és igény hozta létre ezt a szabályozást, de joggyakorlatban szükséges lesz egységes értelmezés biztosítása. Külön kiemelte, nem tartja elfogadhatónak, hogy a börtönviszonyokat egy 1970-es évek végén alkotott törvény erejű rendelet szabályozza.

Vejkey Imre, a KDNP másik vezérszónoka időszerűnek és szükségszerűnek tartotta az új kódex megalkotását. Részletesen szólt az új Btk. rendelkezéseiről, kiemelve, hogy az általános rész követi a hatályos Btk.-t, mert annak lényegi módosítása nem szükséges, a különös rész azonban idejétmúlt, ezért jelentős változásokat tartalmaz.

Jobbik: nyissunk vitát a halálbüntetés kapcsán!

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka új Btk. kapcsán arról beszélt, hogy van egy téma, amelyet "kerülgetnek mint a forró kását" a parlamentben is, ez pedig a halálbüntetés. Utalt arra, hogy 1990-ben került a ki a Btk.-ból a halálbüntetés, de nem az Országgyűlés helyezte hatályon kívül, hanem az Alkotmánybíróság. Szerinte erről vitát kellene nyitni, és parlamentnek fel kellene vállalnia a döntés felelősségét, különös tekintettel arra, hogy az új alaptörvény a Jobbik szerint lehetőséget ad a halálbüntetés visszaállítására.

Gyüre Csaba beszélt arról is, hogy az új Btk. részben átvett jobbikos javaslatot, amikor bizonyos bűncselekmények esetén a büntethetőségi életkort 12 évre szállította le, ugyanakkor a Jobbik ezt a szabályt általánossá tenné.

A politikus a nemzeti szocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekménnyel kapcsolatban kijelentette: nem értenek egyet azzal, hogy "történelmi tényeket, vitákat büntetőjogi dogmákká silányítsanak". Hozzátette: megdöbbentette a Jobbikot az a szabályozás is, amely szerint, aki Európai Uniós jogi aktus ellen általános elégedetlenségre uszít, az bűncselekményt követ el.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik másik vezérszónoka az eddigi kormányzati lépésekről kijelentette, hogy a magyar közrend területén nem történt olyan érdemi áttörés, amely megfékezte volna a "tomboló erőszakot".

A politikus szerint az új Btk. lehetőséget teremtene a büntetőjogszabályok teljes újragondolására, hogy az új idő kihívásaihoz szabott eszközöket adjanak a bűnüldözők kezébe, de úgy vélte, a javaslat csak egy nagyon apró lépést tesz ebbe az irányba, mert kihagyja azt a lehetőséget, hogy a büntetéskiszabás és a büntetési tételek rendszereit radikálisan újragondolja.

A Jobbik nem hisz a Btk. mindenekfelett álló és kizárólagos szerepében, de ezt a jogszabálygyűjteményt tartja annak az alapzatnak, amelyre fel lehet építeni a komplex bűnüldözési rendszert - közölte.

Hangsúlyozta, hogy radikális változást szeretnének a büntetéskiszabás rendszerében, ezért is elfogadhatatlannak nevezte, hogy az emberölés büntetési tétele 5-15 év. Kijelentette, hogy aki kioltja más életét, annak legalább 15-25 évvel kellene számolnia. Nevetségesnek és felháborítónak tartotta azt is, hogy maximum 10 millió forint pénzbüntetést lehet kiszabni. Szerinte jobb lenne, ha a közérdekű munka büntetési tételét akár tízszeresére is felemelnék.

LMP: a Fidesz a Btk.-t is segítségül hívja szegényellenes hadjáratához

Dorosz Dávid (LMP) úgy értékeli: a Fidesz szegényellenes hadjáratot folytat és a büntető törvénykönyvet is segítségül hívja. A kormányoldal szerinte korábban is "átjáróháznak és üzenőfüzetnek" minősítette a kódexet azzal, hogy 2-3 hetente módosította, és hecckampányt folytatott a védői szakma ellen.

A politikus fontosnak nevezte, hogy a büntetőjog az áldozatokat helyezze középpontba, jelenleg ugyanis csak 10 százalékuk kap állami segítséget. Közölte: a kegyetlenül, vagy a családtag ellen elkövetett súlyos bűncselekmények esetében "nincs mese", azokat legalább 20 éves szabadságvesztéssel kellene büntetni, míg az enyhébbek esetében mérsékelni kellene a büntetési tételt például közérdekű munkára.
A képviselő növelné az alternatív büntetések szerepét, és szélesítené a mediáció lehetőségeit, fiatalok esetében pedig azt kellene célnak tekinteni, hogy visszafordítsák őket a rossz útról.

Az elmúlt évtizedekben nem fordult elő olyan, kiskorúak által elkövetett bűncselekmény, amelyekkel kapcsolatban a jogalkotó 12 éves korra szállítja le a büntethetőség korhatárát - közölte az LMP másik vezérszónoka. Szabó Tímea fontosnak tartotta még, hogy az előítéletes cselekmények akkor is szankcionálhatók legyenek, ha nem konkrét személyre irányulnak.

Az ülés vezetője az általános vitát a jövő hétig elnapolta.