Nemcsak az önkormányzatot, hanem a görög katolikus egyházat is beperli az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány (CFCF) a nyíregyházi Huszár-telepi iskola miatt - írja a Népszabadság.

A lap ismerteti: az ügy előzménye, hogy Nyíregyházán 2007-ben az akkor még szocialista vezetésű képviselő-testület bezáratta a város cigány iskoláját. Nem önként tette, hanem mert belátta, hogy ha az alapítvány beperli az egyenlő bánásmód megsértése miatt a szegregált iskolát fenntartó önkormányzatot, a pert jó eséllyel megnyeri - teszi hozzá. A gyerekeket és a Huszár-telepi iskolában tanítókat a város többi iskolájában helyezték el. A cikk szerint az érintett iskolákat, pedagógusokat, gyerekeket és szülőket nem készítették fel a változásra, ami sok konfliktust okozott. A választások után az új, fideszes önkormányzat átadta a görög katolikus egyháznak a bezárt cigány iskola fenntartói jogát. Az újranyitásról szóló döntést májusban hozta az önkormányzat.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy július elejétől jutalomban részesül az a törleszteni nem tudó adós, aki nem nehezíti meg az árverezést. Egy hamarosan életbe lépő törvénymódosítás eredményeként azok az adósok, akik önként elhagyják a bedőlt hitelük után maradó ingatlant, visszakapják az eladott lakás vételárának egy részét. A visszakapható összeg nagysága az átadott ingatlan értékétől függ: ötmillió forint alatt az adós a vételár egy százalékára jogosult, öt- és tízmillió forint között 50 ezer forintra és az ötmillió forint feletti rész fél százalékára, tízmillió forint felett pedig 75 ezer forintra és a tízmillió forint feletti rész negyed százalékára.

Az Index videót forgatott a Berzsenyi Gimnáziumban, ahol van olyan végzős osztály, amelyiknek a harmada külföldön tanul tovább. A humán beállítottságú diákok közül sokan úgy érzik, nincs itthon már rájuk szükség.

Csak a befolyt díjra lenne érdemes kivetni a Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő új biztosítási adókat a biztosítók szerint, mivel a vagyonbiztosításoknál az ügyfél bármikor elállhat a biztosítási szerződéstől, például a díjfizetés elmaradásával - írja a Napi Gazdaság.

Egy friss felmérés szerint megduplázódott a piacok árbevétele az elmúlt évtizedben Magyarországon: az elmúlt tíz évben a piaci vásárlás értéke duplájára nőtt, a háztartások több mint kétharmada vásárol a kofáknál. A Pénzcentrum.hu-nak nyilatkozó fogyasztóvédők azonban óvatosságra intik azokat, akik sokszor vásárolnak piacokon, és tudatosan keresik a magyar őstermelőktől származó tojást, zöldséget vagy gyümölcsöt. A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség tanulmánya szerint általános és bevett gyakorlat a piacok világában, hogy az őstermelők, akár a szomszédban megvásárolt külföldi zöldséget vagy gyümölcsöt pár méterrel arrébb, a saját standjukon már "hazai", "tanyasi", "házi" vagy éppen "hungarikum" tábla alatt árulják - általában jócskán megemelt áron.

A Portfolio.hu arról ír, hogy az eddigi, konkrét határidő nélküli célkitűzésekkel szemben a Széll Kálmán-terv 2.0 2013. július 1-jében határozza meg a használatarányos, elektronikusan ellenőrzött (beszedett) útdíj bevezetésének időpontját. Az addig hátra levő bő egy esztendő alatt kell megtervezni és kiépíteni a komplett infrastruktúrát, ami több nemzetközi példát megvizsgálva alapvetően kétféle elven működhet. Az európai gyakorlatban műholdas, vagy mikrohullámú alapokon működő rendszerek terjedtek el.