Azért fontos, hogy az Európai Unió az idei évet az aktív öregedés évének nyilvánította, mert ez is erősíti azt a törekvést, hogy az öregedésnek ne a negatív, hanem a pozitív hatásai jelenjenek meg a közbeszédben és a kutatásokban - mondta Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az "Aktív Öregedés" című konferencián.

Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára úgy vélte, sokaktól lehet hallani, hogy "de jó lenne már nyugdíjba menni" ám ennek ellenére tapasztalatai szerint, miután nyugdíjba mennek, többen panaszkodnak, hogy nincs idejük, annyi feladatot vállaltak a közösségért.

"A tevékeny időskor fantasztikus dolgokat hozhat az emberiség történelmében, egy ország és egy-egy személy életében is" - fogalmazott.

A minisztérium két pályázatot is indított az aktív idősödés európai éve kapcsán - közölte Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A Kor-Társ pályázaton idősügyi klubok indulhattak kulturális, egészségügyi és sportprogramok szervezésével, az Életút pályázaton pedig 60 év fölötti személyek számolhattak be életük egy emlékezetes, fontos szakaszáról.

Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója hangsúlyozta, hogy a társadalom megállíthatatlanul öregszik, ám nem mindegy, hogy ki számít idősnek, ám tulajdonképpen mindegy is, hol húzzák meg az időskor határát, az e körbe tartozók száma és aránya a társadalmon belül mindenképpen nő.

Kutatása szerint az európai országokban 62 és 72 éves kor között húzzák meg az időskor határát, a nyugat-európai országok lakói ugyanis sokkal tovább tartják magukat középkorúnak.