A kormányfő szerint Magyarország fő problémája nem a pénzügyi egyensúlytalanság, hanem a gazdasági növekedés finanszírozása. Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: az IMF-fel is azért kell megállapodni, hogy az ország - a felerősödött európai valutaválság következményei mellett is - biztonságosan juthasson hozzá a piacról a szükséges forrásokhoz. A miniszterelnök az Európai Unió által megfogalmazott kifogásokkal összefüggésben arról beszélt, hogy a vitás kérdéseket tisztázni kell, és erre nyitott a kormány.

Egyetért a Nemzetközi Valutaalap Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatával az Európai Bizottság - közölte Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője. Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, hogy a két nemzetközi intézmény továbbra is szoros kapcsolatban áll egymással a tervezett magyar hitelfelvétel témájában és más kérdésekben is. Korábban Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója közölte: az IMF csak készenléti hitel-megállapodást kötne Magyarországgal, és a tárgyalások megkezdéséhez a stabilitás iránti elkötelezett, konkrét lépéseket vár a kormánytól.

Aktívan részt vesz a gazdasági és monetáris unió megerősítéséről szóló kormányközi megállapodás tervezetének tárgyalásában Magyarország - közölte a Külügyminisztérium. A tájékoztatás szerint a tárgyalások menetéről és a magyar álláspontról a kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát. Orbán Viktor miniszterelnök a tervezet végleges szövegének ismeretében tájékoztatja majd a parlamenti frakciók vezetőit, valamint az érintett országgyűlési bizottságok elnökeit, a megállapodás március elejére tervezett aláírása előtt pedig a kormány plenáris vitát kezdeményez, hogy a törvényhozás határozatban rögzítse álláspontját.

Leminősítette Franciaországot és Olaszországot a Standard & Poor's - értesült a Daily Telegraph. Az eddigi információk szerint Franciaország elvesztette legjobb, AAA besorolását a hitelminősítőnél, míg Olaszország osztályzatát két fokozattal, A-ról BBB+-ra rontotta a Standard and Poor's. Közben hírügynökségi értesülések szerint Ausztria is elvesztheti kiváló adósságosztályzatát, emellett pedig a spanyol és a portugál besorolást egyaránt két-két fokozattal gyengíti majd a hitelminősítő. Az előzetes információk szerint Németország, Hollandia, Finnország és Luxemburg adósbesorolása nem változik.

A Bankszövetség alelnöke szerint a devizahitelek új fix árfolyamú törlesztése kedvezőbb lesz a végtörlesztésnél. Gyuris Dániel azt mondta, hogy annál, aki bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52 ezer forintra csökken. A rögzített és a piaci árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlára kerül. A meg nem fizetett összeg mintegy kétharmadát az állam és a magyar bankszektor magára vállalja. A Bankszövetség alelnöke hozzátette: ha a parlament elfogadja a jogszabályt, akkor a bejelentkezés az új típusú árfolyamgát alá, illetve a szerződéskötés lehetősége az év végéig fennáll majd.

A kormány célja a járási rendszer kiépítésével az, hogy közelebb vigye, elérhetőbbé tegye az állami szolgáltatásokat - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter Nyíregyházán. Navracsics Tibor szerint idén fel kell készülni a 2013. január 1-jén elindítandó rendszerre. Mint mondta, a kormány tudatában van annak, hogy a területi hovatartozásra a településen élők érzékenyek, ezért ezt igyekeznek figyelembe venni a járások kialakításánál.

A felvételi keretszámokról hozott döntés megváltoztatását kéri a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A diákszervezet átgondolatlannak tartja a döntést és úgy véli: a keretszámokat a munkaerő-piaci igényekhez kellene igazítani. A Magyar Rektori Konferencia elnöksége csütörtökön közleményben fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy a kormány a 2012-ben államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát mindössze 34 ezerben határozta meg.

Folytatódnak és folyamatossá is válhatnak a Kárpát-medencei egyházi kezdeményezéseket támogató programok - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Szászfalvi László emlékeztetett: ezek a programok tavaly több mint kétmilliárd forintot kaptak, ebből a Kárpát-medencében 750 egyházi kezdeményezést támogattak.

Norvégiában új pszichiátriai szakvéleményt kért a júliusi kettő smerénylet elkövetőjéről a bíróság, miután egy korábbi jelentés beszámíthatatlannak nyilvánította Anders Behring Breiviket. A bíró szerint az új értékelésre az első véleménnyel szemben megfogalmazott bírálatok miatt van szükség, amelyek kétségbe vonják, hogy egy elmebeteg képes lenne ilyen gondosan megtervezni és végrehajtani egy hasonló támadást. A 32 éves férfi tavaly júliusban robbantásos merényletet követett el a norvég fővárosban, majd mészárlást hajtott végre a kormányzó baloldali párt ifjúsági nyári táborában, Utoya szigetén. Összesen 77 embert ölt meg.