A Szociális Konzultáció 2011 során - az alkotmányozással kapcsolatos korábbi konzultációtól eltérően - a kérdőívek megszemélyesítettek, így feldolgozásukkor személyes adatok kezelése, mégpedig politikai vélemény körébe sorolható különleges adatok kezelése valósul meg. Politikai véleménynek minősül a nemzeti konzultációban való részvétel ténye is - írja közleményében az ombudsman.

Az adatvédelmi törvény a politikai véleményre vonatkozó különleges adatok törvény által lehetővé tett kezeléséhez igen szigorú feltételeket támaszt: a magyar jogban legfeljebb időlegesen, egy másik alapjog gyakorlásához kötötten és szigorú garanciák mellett tart nyilván hatóság politikai véleménynek minősülő adatot.

A választópolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül; e tevékenység adatkezelési szabályait pedig pontosan meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény. A szociális konzultáció kapcsán választott jogi konstrukció alkalmazása miatt az e törvényben meghatározott garanciák, a teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesül.

A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, lehetőséget ad egy úgynevezett "különbség-adatállomány" összeállítására is, vagyis személyhez kötötten annak nyilvántartására, hogy ki nem küldte vissza a kérdőívet.

Egy ilyen adatállomány léte önmagában is törvénysértő lenne. Az adatok feldolgozásának lehetséges végletei a csupán statisztikai, személyes adatokat nem tartalmazó összegzés készítésétől a válaszadóra nézve részletes (például lakóhelye, életkora, vélelmezett pártállása, stb. szerinti) profil kialakításáig terjedhet, beleértve azt is, hogy a különleges adatokat akár más, további konzultáció eredményének értékeléséhez is felhasználhassák.

A konzultációs adatbázis kezelésének jogalapja az érintettek hozzájárulása lenne, amelynek egyik érvényességi feltétele a megfelelő tájékoztatás. A kérdőíven azonban az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg az adatvédelmi törvény előírásainak, a hozzájáruló nyilatkozat ezért érvénytelen - foglalt állást Jóri András.

A Szociális Konzultáció 2011 adatkezelésének számos eleme sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát - szögezte le Jóri András. A biztos felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelő és az adatfeldolgozó figyelmét arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot; a visszaérkezett kérdőívek, tehát a Szociális Konzultáció 2011 keretében kezelt összes személyes adat ezt követően haladéktalanul megsemmisítendők.

Ha a biztos felszólításában foglaltaknak a hivatal nem tesz eleget, határozatban rendeli el a jogosulatlanul kezelt adatok törlését.

Jóri András levelében rámutatott arra, hogy az állampolgárok millióira kiterjedő, személyes adatkezeléssel járó projektek kellő körültekintés nélküli végrehajtása nyomán széles körben rendülhet meg az állami nyilvántartások jogszerű működésébe, illetve az állam alapvető feladataihoz elengedhetetlen adatok felvételébe vetett bizalom.