A nyolc általánost, vagy kevesebbet végzetteknél megszületnek a kívánt gyermekek, sőt, a nőknél előfordul, hogy több jön világra, mint amennyi szeretnének - mondta Kopp Mária.

A szakember szerint ennek az is lehet az oka, hogy a mai gyes a nagyon alacsony iskolázottságú környezetben komoly összegnek számít. Pedig, tette hozzá, tény, hogy a magasabb végzettségűek több gyermeket szeretnének, ennek ellenére náluk átlagosan legfeljebb egy születik.

A gyermekvállalást ma alapvetően az határozza meg, hogy ma egyértelműen hátrányba kerül az a fiatal, akinek gyermeke lesz, a gyermektelenekkel szemben - hívta fel a figyelmet Kopp Mária.

Ráadásul sajnos nagyon súlyos társadalmi gonddá vált a meddőség is - emlékeztetett. (Ennek meghatározása szerint akkor beszélünk meddőségről, ha egy pár egy évig eredménytelenül próbálkozik.)

Jóllehet, a párok húsz százaléka küzd ezzel a problémával, mégis tabutémává vált a gyermektelenség. Pedig minél később tervezik a gyermeket, annál kisebb a sikeres fogantatás esélye - jegyezte meg a szakember.

Kopp Mária arról is tájékoztatott, hogy ma Magyarországon a nők első gyermeke átlagosan huszonnyolc évesen születik, a magasabb végzettségűek viszont ezt már harminc év fölött vállalják.

Mert ha valaki kikerül a főiskoláról, és elkezd a nagyon kemény versenyhelyzetben dolgozni, akkor jó néhány év eltelik, mire hozzá merhet fogni a családtervezéshez - fejtette ki a pszichológus.

Ezért indították el a családbarát főiskolák és egyetemek mozgalmát. Itt sokkal jobban járhat az a fiatal, akinek az iskolaévek alatt születik meg a gyermeke. Mire pedig befejezi a tanulmányait a gyermekek megnőnek, és így nem törik ketté a pályája - mondta el Kopp Mária.

Az egyetemi tanár úgy vélte, ez nem jelentene szegénységi kockázatot, ha javaslataik szerint az állam és az intézmények is komolyan támogatnák a kezdeményezésüket. Ennek egyik eleme, hogy a gyermeket vállaló fiatal házaspárok fecskeházaknak nevezett ingatlanokban kapnának másfél szobás lakást, amiét minimális díjat kellene fizetniük.

Másrészt a felsőoktatási intézmények mellett minibölcsődéknek, illetve óvodáknak kellene működniük, és az is lényeges, hogy az óra- és vizsgabeosztásuk rugalmas legyen a gyermeket vállalóknak - fűzte hozzá a tudományos igazgatóhelyettes.