Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Mráz Ágoston Sámuel: A hátország eltűnésével átalakulhat az MSZP

A parlamenti ellenzék a jövő évi költségvetés vitájában mutathat először alternatívát a kormánnyal szemben - mondta az InfoRádióban a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Mráz Ágoston Sámuel beszélt arról is, hogy a Gyurcsány Ferenc által létrehozott platform önálló szerepre és a nyilvánosság előtti aktív szerepvállalásra törekszik, nem pedig az egész egy része kíván lenni. Hozzátette: a hátország elolvadásával alakulhat át radikálisan az MSZP, és nem lenne meglepő, ha ez 2014-ig megtörténne.

A parlamenti ellenzéki pártok a költségvetés kapcsán mutathatják meg, milyen alternatívát kínálnak a kormánnyal szemben - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: az ellenzékiek bizonyíthatják az elmúlt hónapokban retorikailag már kipróbált eszközöket, így a szocialisták vélhetően azzal érvelnek majd, hogy a Fidesz is becsapta a szavazókat, a Jobbik szerint a büdzsé nem a nemzetstratégiai célokat követi, míg az LMP nem tartja szociálisan eléggé érzékenynek azt.

Kérdéses, hogy az ellenzéki pártoknak sikerül-e megerősíteni saját hitelességüket a költségvetési vita során, vagy az emberek tudják és elfogadják, hogy a jövő évi büdzsé nem az osztogatásról szól - közölte a politológus. Hozzátette: az ellenzékiek arra várnak, hogy a kormány hibát kövessen el, és egy csoport kiábránduljon a Fideszből.

Az MSZP-n belüli hatalmi harc része, hogy a Gyurcsány Ferenc által létrehozott Demokratikus Koalíció platform országos népi kezdeményezést indított, míg Mesterházy Attila pártelnök azt jelentette be, hogy a szocialisták ügydöntő népszavazást kezdeményeznek a magán-nyugdíjpénztári tagdíjátutalás felfüggesztése miatt - vélekedett Mráz Ágoston Sámuel. A politológus szerint az ügy hónapokig húzódhat, és mire eldől, addigra átalakulhat a párton belüli erőviszonyok helyzete, így elképzelhető, hogy már más témák uralják majd a politikát.

A volt kormányfő által a múlt héten létrehozott platformról az elemző azt mondta: Gyurcsány lépése szervezetalapítást is jelent, hiszen nem rész akar lenni az egészben, hanem önálló szerepre és a nyilvánosság előtti aktív szerepvállalásra törekszik. Az MSZP-n belül a platformok eddig a belső nyilvánosság eszközei voltak, ám a Demokratikus Koalíció ennél többre vágyik, a tagságon túlmutató támogatói kört is maga mellé kíván gyűrni - tette hozzá a Nézőpont Intézet vezető elemzője, aki szerint így hamarosan két szervezet fejlődhet ki, ami akár szakadáshoz vezethet.

Egy felmérés szerint ugyanakkor Gyurcsány Ferenc személye megosztja a baloldaliakat: míg egyik részük mentsvárként tekint rá, a szocialista szimpatizánsok másik fele viszont kiábrándult a volt kormányfőből - emlékeztetett a politológus.

Mráz Ágoston Sámuel szerint akkor indulhat el nagy átalakulás az MSZP-ben, ha a párt már nem tud egzisztenciákat biztosítani. A hátország elolvadásával jöhet el a radikális átalakulás ideje - vélekedett az elemző, aki nem lepődne meg, ha ez 2014-ig megtörténne.

Botka Lászlónak nem érdeke részt venni a hatalmi harcban, a szegedi polgármester az önkormányzati választási sikerrel 2014-ben elnyerheti a miniszterelnök-jelöltséget, ha úgy véli, hogy érdemes azt elvállalni - hangsúlyozta a politológus. Mráz Ágoston Sámuel beszélt arról is, hogy az MSZP-ből eddig egyedül Szili Katalin volt házelnök lépett ki, aki Szociális Unió néven új pártot hozott létre, ám húzónevek és valódi szervezet nélkül nem rendelkezik komoly politikai eséllyel.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.

Hanganyag: Hlavay Richárd

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×