Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Közös alapba kerül a közmédiumok vagyonának jelentős része

Nem kell közbeszerzést kiírni jogi szolgáltatásokra, közös alapba került a közmédiumok vagyonának nagy része - többek között erről döntött az Országgyűlés.

A jogi szolgáltatásokra a jövőben nem kell közbeszerzést kiírni - ez a lényege az egyik elfogadott módosításnak. Eddig ugyanis a jogi szolgáltatásokra egyszerű közbeszerzési eljárást kellett kiírni, akár a szállodai, vagy az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra. A módosítás kormánypárti kezdeményezői indoklásukban arra hivatkoztak, hogy az ügyvédi tevékenység bizalmi jellegű, így a megbízónak kell közvetlenül jogi szolgáltatót választania.

Az Országgyűlés döntött arról is, hogy közös vagyonkezelő alapba kerül a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda vagyonának jelentős része, tehát ingatlanjaik és archívumaik tulajdonosi joga.

A határozat rendelkezik a Közszolgálati Közalapítvány, illetve a négy közszolgálati részvénytársaság vagyonának térítésmentes átadásáról, a közszolgálati feladataik ellátásához szükséges vagyon, valamint a jogi személyiségükhöz közvetlenül kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságok kivételével.

A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket ezután a - médiatanács kezelésében lévő - Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja, a vagyon átadása pedig január 1-jén történik meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×