A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara munkatársai összesítik a lakóházak tételes értékbecslését, és a védelmi bizottság múlt héten hozott döntése értelmében legkorábban hétfő reggel megkezdhetik az üresen álló házak bontását Kolontáron.
Az utakról a bontás megkezdéséig kézzel gyűjtik össze és távolítják el a vörösiszapot, majd markológépekkel megsemmisítik a házakat. Utána a törmeléket egy arra kijelölt tározóba hordják.
Devecserben a pénteki eligazításon kiosztották az aznapi kármentesítési feladatokat, és a helyszín parancsnoki feladatokat Kivágó Tamás polgári védelmi dandártábornok vette át Benkovics Zoltántól, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjétől.
Reggel a vörösiszap eltakarítására újabb önkéntesek érkeztek. A korábban kiadott parancs szerint vasárnapra végezni kell az iszapmentesítéssel. Kolontáron eddig tíz házat semmisítettek meg a falut kettészelő védőgát építése miatt.
A katasztrófában leginkább megsérült településrészen, a Kossuth és a Molnár utcában azért ítélték bontásra a vörösiszappal elöntött épületeket, mert a lakók nem tudnak, illetve nem akarnak visszatérni egykori otthonukba.
A tragédia után Orbán Viktor miniszterelnök, megtekintve a pusztítást, azt mondta: újjáépítésnek, helyreállításnak azon a területen nem látja értelmét. Miként fogalmazott: a helyszínt be kell keríteni örök mementóul.
Minden megoldásra készültek tervek
A vörösiszap áradat a Torna patak völgyében pusztított. Ezért az építési területeket a kiadott szabályzatok szerint mindkét településen egy-egy domboldalon jelölték ki - tájékoztatta az InfoRádiót az új lakóparkokat tervező Kós Károly Egyesülés igazgatója.
Kolontáron ez a víztorony melletti dombtetőt jelenti, amelyen harminc telek fekszik, Devecserben pedig a Sümegi út és a Tapolcai út közötti magaslat alkalmas több mint háromszáz parcella kialakítására - részletezte az építész.
A tervezett házakról Zsigmond László elmondta: Kolontáron családi házakat építenek, amelyek a kétszobás, hatvan négyzetméteres típustól az ötszobás, csaknem száz négyzetméter alapterületű épületekig, különböző méretekben készülnek majd.
Devecserben más a helyzet: az iszappal elöntött rész nagyon közel terül el a városközponthoz. Eddig a zárt sorú, kisebb telkes beépítés volt a jellemző. Ezért itt háromféle beépítési módot javasol a Kós Károly Egyesülés.
Az egyik szerint hézagosan elhelyezett, kisvárosi jellegű épületeket emelhetnének, a másik alapján négylakásos társasház készülhetne, önálló telekrészekkel, a harmadik szerint pedig hagyományos családi házak épülnének, 60-90 négyzetméteres alapterülettel, egy-öt szobás kivitelben - részletezte a szakember.
Az építész elmondta: egyelőre nem tisztázott, hogy milyen alapon kártalanítják a lakókat; szobaszám, vagy más szociális szempontok szerint. Ezért készültek úgy, hogy minden megoldáshoz legyen olyan alkalmas lakásméret, amelyben elhelyezhetik a jogosultakat.
Amennyiben október-novemberben el lehet végezni az alapozási munkákat, a házak falát három-négy nap alatt felhúzhatják. Onnantól kezdve már száraz technológiával dolgozhatnak a kivitelezők - közölte Zsigmond László, aki megjegyezte, hogy mindezek megvalósulási ideje függ az időjárástól is.
{{keretes_cim}}
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a Magyar Kármentő Alap forrásai az iszapkatasztrófával érintett emberek lakhatása elemi feltételeinek megteremtésére a katasztrófát megelőző állapot szerinti mértékig használhatók fel, ideértve a háztartási ingóságok lehetőségek szerinti pótlását is. A veszprémi székhelyű alapból a katasztrófával érintett Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely helyi önkormányzatai igényelhetnek támogatást. Az alap részére juttatott adományok nem vonhatók el, és a meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel - rögzíti a rendelet. (MTI)