Egy 1998-as belügyminiszteri rendelet szerint kiadható a választásra jogosultak neve és lakcíme a jelölteknek vagy a jelölőszervezeteknek.

A választópolgár ez ellen semmit sem tehet, ugyanis hiába ad le korlátozó nyilatkozatot a hivatalnál a személyes adataira vonatkozóan, mivel az adatkiadás a választói névjegyzék és nem a személyiadat- és lakcímnyilvántartás tartalmának kiadását jelenti. Igaz, a választói névjegyzéket ez utóbbiból állítják össze, a választópolgár azonban csak a nyilvántartás adatainak kiadását tilthatja le, a választói névjegyzék kiadását már nem.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának főosztályvezetője az InfoRádiónak azt mondta: az adatokat nem lehet továbbadni másnak, a választás második fordulója után pedig azonnal meg kell semmisíteni a listákat. Vadászi Tiborné hozzátette: az adatokat kizárólag jelölteknek vagy jelölőszervezeteknek adják ki, ha azok kérik és fizetnek is érte.

Egy ember adata elektronikus adathordozón 3 forint 30 fillér - a legutóbbi választáson a pártok kizárólag ebben a formában vásároltak adatokat -, papíralapon 5 forint 40 fillér, öntapadós etiketten pedig 6 forint 40 fillér.

A jelölőszervezetek kizárólag a választók nevét és lakcímét kapják meg, a személyazonosító számukhoz nem jutnak hozzá - hangsúlyozta Vadász Tiborné, hozzátéve: a választói névjegyzéket amúgy is kifüggesztik, közszemlére teszik a helyi választási irodák.

Elmondta azt is: illetéktelenek nem juthatnak hozzá az adatokhoz, a pártok ugyanis kizárólag a választási kampányhoz használhatják fel azokat, és a második forduló után azokat meg kell semmisíteniük. Jogosulatlan szervezetnek vagy személynek nem adhatják tovább az adatokat.