Fröhlich Zsolt, a VP Központi Bűnüldözési Parancsnokságának (KBP) parancsnokhelyettese a szervezet keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a vámhatóság még vizsgálja, hogy a hamis bizonylatokat felhasználták-e más bűncselekmény elkövetésére, például állami támogatások jogosulatlan megszerzése érdekében.

A VP KBP a napokban összehangolt akció keretében nyolc helyszínen tartott házkutatást budapesti, valamint Pest megyei és Heves megyei székhelyű gazdasági társaságoknál, illetve tisztviselőik lakóhelyén - ismertette Sipos Jenő szóvivő. A nyomozás adatai szerint az egyetlen személy irányítása alatt álló, budapesti székhelyű gazdasági társaságok 2006-2009. között nem folytattak valós gazdasági tevékenységet, hanem fiktív számlákat állítottak ki megrendelésre, jutalék fejében.

Valótlan adóbevallások

Az ily módon beszerzett számlákat a közel 40, többségében építőipari tevékenységet folytató társaság könyvelésébe beállította, és a vevőire áthárított áfa meg nem fizetése érdekében valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtott be.

Az ügyben a nyomozó hatóság hat magyar állampolgárt gyanúsítottként hallgatott ki különösen nagy mértékű adócsalás bűntette megalapozott gyanújával, közülük hármat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett - mondta a szóvivő. Valamennyi elkövetőt sikerült elfogni.

Fröhlich Zsolt hozzátette: az 1,6 milliárd forintos adóhiányt három cég 2006-2008. közötti könyvelésének vizsgálata alapján állapították meg. Az adóhatóság bevonásával azonban valamennyi, a számlagyártásban érdekelt cég könyvelését megvizsgálják, így a számok még változhatnak.

Készpénzes számlák 1-2 százalékos jutalékért

Az eddig feltárt adóhiányból 900 millió forint egy cégnél keletkezett; a 900 milliós csalással a cég kasszájából 4 milliárd forintot lehetett kivenni. A számlaforgalomból a parancsnok-helyettes szerint egyébként nem látszott, hogy mekkora ügyről van szó; döntően készpénzes számlák voltak, 1-2 százalékos jutalékok fejében - mondta.

A parancsnokhelyettes elmondta: a mostani nem a legnagyobb felszámolt számlagyár. A bűnözői csoport most 560-570 számlát állított ki, korábban pedig már 20 ezer számlásat is sikerült felszámolni, a számlák bruttó értéke a mostani 7,2 milliárddal szemben elérte a 32 milliárd forintot.

A VP által felderített ügyek több mint 90 százaléka vádemeléssel fejeződik be. A szervezet a károk megtérülése érdekében jelentős biztosítási intézkedéseket tesz - hangsúlyozta Fröhlich Zsolt. Elmondta: tavaly 20 milliárd forint - 16 százalék - volt a megtérülés, az idén ennél kevesebb. A parancsnokhelyettes szerint a lefoglalt áruk, eszközök tárolása költséges, értékesítése lassú, s az eltitkolt vagyon nem feltétlenül Magyarországon található, így feltárása nehéz és hosszadalmas, s nem mindig eredményes.

Elfelejtett áfa

A parancsnokhelyettes a sikeresen lezárt ügyek közül kiemelte azt a nemrég befejeződött 238 millió forint elkövetési értékű bűncselekményt, amelynek során alapvetően távol-keleti árukat forgalmaztak úgy, hogy az áfát "elfelejtették" befizetni; az elvont adót ez esetben száz százalékban készpénzben biztosítani tudták.

Egy számítógép- és számítógép-alkatrész forgalmazó Heves megyei cég kapcsán 3,923 milliárd forint értékű csalás és 214 millió forint értékű adócsalás miatt nyomozott a VP; ebben az ügyben is vádemelési javaslattal élt (12 személy érintett), az ügyészség a vádiratot már be is nyújtotta.

Egy másik esetben ugyanazon kötőgépeket szállították országról országra, az áfát mindig visszaigényelték, illetve nem fizették meg. Az elkövetési érték itt 1,7 milliárd forint volt, a kár megtérülése érdekében jelentős értékű zárolásra került sor, a gyanúsítottak száma 13.