Hosszú interjút adott a valasz.hu oldalnak Baka András köztársasági elnök. Ebben azt mondta:„Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom”. Az államfő szerint ez teszi lehetővé, hogy akár alkotmánymódosítással is, de eltávolítsák az előző rendszer kinevezettjeit a fontos funkciókból, ha a jogállami működés másképp nem biztosítható.

Mint mondta,

az önkényt kiáltó ellenzékiek leveleire nem fog válaszolni, politikai megnyilvánulásnak tekintve azokat, s egyébként sem látja úgy, hogy most önkényuralom épülne Magyarországon.

Az előző rendszer viszont sem jogállami, sem demokratikus nem lesz attól a ténytől, hogy tavasszal átadták a hatalmat – fogalmazott.

Az elnöki felkérésről és pozícióról úgy fogalmazott: „Most beosztják az időmet, egyik helyről a másikra megyek, nincs hétvégém, nincs szabadidőm, minden tettem, minden mondatom reflektorfénybe kerül és nagyon sokfajta feladatot kell ellátnom. Nem olyan, ahogy előzetesen elképzeltem – merthogy nem képzeltem el sehogy. Váratlanul, hirtelen jött a felkérés és gyorsan kellett rá választ adnom.”

Úgy vélekedett: „Az elnöki széknek nem volt presztízse. Azért vállaltam, mert szeretném, ha ez az önálló alkotmányos alapintézmény a helyére kerülne. Rengeteg meghatározó jogi kérdés merül fel ebben az időszakban, akár az ország újraformálásában, vagy akár a tervezett alkotmányozással kapcsolatban. Az ország súlyosan megrendült hitelességét is helyre kell állítani a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, amelyekbe tartozunk.”

A legfőbb ügyész választásáról úgy fogalmazott:

„ha olykor nézetkülönbség van az elnök és a kormánytöbbség között, nem tragédia.”

Ma is jó jelöltnek tartja Szathmáry Zoltánt, miközben ismerte a testvére szerepét az aranykonvoj-ügyben, de mint mondta, egy sor információ nem osztható erről meg a nyilvánosságban.

Baka András úgy véli: abban hibázott, hogy az első jelöltjét nem mutatta be elég jól a nyilvánosságban. Hogy miért nem ragaszkodott hozzá, és miért jelölt hamar új embert legfőbb ügyésznek, ahogy Sólyom László tette a Legfelsőbb Bíróság és az ő esetében 2008-2009-ben, azt mondta: „Teljesen más időszak volt az. Viszonylag nyugodt jogállamban éltünk. Ha ez nemzetközi mércével elfogadhatatlan is, belefért, hogy akár egy évig ne legyen megválasztva az új elnök – főleg, hogy a bíróságok annak híján is inkább képesek ellátni feladataikat. Az ügyészségnek viszont most mihamarabb új vezető kell, hogy működjön. Különleges, zárt, hierarchikus szervezetről beszélünk, ahonnan nem nagyon jön ki információ. Ezért sem lehet kívülről vezetőt hozni az élére. Amíg az illető beletanulna, hogy a szervezetet átlássa, hogy a Legfőbb Ügyész egész eszköztárát használja, értékes időt veszítünk.”

Baka András sok más mellett hosszan beszélt az interjúban az 1956-os strasbourgi perről is, amely kapcsán politikai támadások érték, és a mai magyar ellenzék szerepfelfogásáról is.