A köztársasági elnök szerint az embernek óriási, és egyre nagyobb az ökológiai lábnyoma, vagyis egyre nagyobb hatással van a természetre. Sólyom László szerint azonnal cselekedni kell, hogy a világ elkerülje a klímaváltozás, a növekvő népesség és energiaigény, valamint az apadó nyersanyagkészletek miatt rohamosan közeledő katasztrófát.
"Ökológiai forradalomra van szükség. De tekintettel arra a tényre, hogy az ökológiai válság rendszerint kéz a kézben jár a szociális katasztrófákkal és erőszakos konfliktusokkal, különösen fontos, hogy ez a forradalom békés legyen" - mondta az államfő.
Sólyom László szerint a kelet-európai rendszerváltásoknál is szükség volt arra, hogy változzanak az emberek, és most is szükség lesz radikális átalakulásra. "Az egyetlen remény maga az ember" - fogalmazott. A forradalomnak szemléletváltást kell jelentenie, amelyben az állampolgár és a politika is felismeri a változtatás fontosságát.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nyitóbeszédében azt mondta, többet kell beszélni a tudományról.
"Az emberi értelem nehezen tud megbirkózni a világ összetettségével. A legtöbb ember nem tudja racionálisan megítélni, hogy mit gondoljon bizonyos dolgokról. Nekünk az a feladatunk, hogy újra és újra hangsúlyozzuk a nevelés és tájékoztatás fontosságát, elsősorban azzal, hogy egyáltalán beszélünk a tudományról" - fejtegette az MTA elnöke.
Pálinkás József szólt a természettudományos képzés fontosságáról is. Az Akadémia elnöke szerint sok országban óriási hiány van a szakértő és lelkes tanárokból.
Az előadók kiemelten foglalkoztak a december elején Koppenhágában rendezendő klímacsúccsal, amelyet fordulópontnak neveztek függetlenül attól, hogy milyen eredmény születik rajta.