eur:
388.68
usd:
361.73
bux:
68900.51
2024. május 8. szerda Mihály

Változó Ptk.: magunk dönthetnénk el, ki legyen a gondnokunk

A polgári törvénykönyv módosítása egyebek mellett érinti az özvegyek öröklési jogát, és öröklést biztosít az élettársaknak. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezető tanácsosa az InfoRádiónak azt mondta: a változások azért szükségesek, mert a magántulajdon szerepének növekedésével kiszélesedett az örökölhető vagyontárgyak köre.

Megváltozik az özvegyek öröklésjogi státusa a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítása nyomán: a házastársukat elvesztettek eddig csupán a hagyatéktárgyak haszonélvezeti jogát kapták meg, az új szabályok szerint azonban ugyanolyan tulajdonrész jár nekik azokból, mint a leszármazottaknak - tájékoztatta az InfoRádiót az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezető tanácsosa.

Az élettársak is másként örökölnek mostantól: míg korábban az örökhagyóval együtt élő élettársak a végrendelet alapján örökölhettek, addig az új szabályozás öröklésjogi státuszt ad nekik. Ha az élettárs és az elhunyt legalább tíz évet töltött együtt, a közösen lakott lakáson az előbbi élete végéig használati jogot szerez - tette hozzá Boros Zsuzsanna.

A gondnokságról

Módosulnak a gondnokság szabályai is, megszűnik például a kizáró gondokság intézménye, illetve a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetősége - magyarázta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezető tanácsosa. Mint kifejtette: a jövőben a cselekvőképesség csak meghatározott ügycsoport tekintetében és időre korlátozható, kötelező lesz az ötévenkénti felülvizsgálat.

További változás, hogy a jövőben nem gyámhatóság, hanem a bíróság rendel majd gondnokot. A bíróság a gondnokság alá helyezési perben mérlegelni tudja majd a személyi körülményeket, és lehetősége van arra is, hogy meghallgassa a hozzátartozókat, és magát az érintettet arról, kit látna szívesen gondnokául - mondta Boros Zsuzsanna.

Előre is működhet

A következőkben arra is lehetőség lesz, hogy bárki, még cselekvőképes állapotban rendelkezzen arról, hogy a későbbiekben - például az Alzheimer-kór későbbi stádiumában - ki legyen a gondnoka. Ha akkori személyi és vagyoni lehetőségei lehetővé teszik, akár azt is megtilthatja, hogy szociális intézményben helyezzék el - tette hozzá a tanácsos.

Ezt az előzetes jognyilatkozatot ügyvéd, közjegyző vagy gyámhatóság előtt lehet megtenni. A nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy bevezessék egy országos nyilvántartásba, arról pedig, hogy az abban foglaltak hatályba lépnek-e, a bíróság dönt majd - közölte Boros Zsuzsanna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.09. csütörtök, 18:00
Resperger István ezredes
a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×