F. Kovács Attila Kossuth-díjas szobrászművész alkotásának leleplezését megelőzően a főigazgató arra emlékeztetett, hogy a két német állam újraegyesítési ünnepén, 1990-ben az akkori német kancellár, Helmut Kohl azt mondta: "a berlini fal lebontása Magyarországon kezdődött".

Schmidt Mária arra is kitért, hogy a magyar nép és vezetői hatalmas kockázatot vállaltak, amikor Európa mesterséges kettéválasztásának megszüntetésében kezdeményező szerepet vállaltak a vasfüggöny lebontásával, és a keletnémet menekültek előtt megnyitották a határt Ausztria felé.

A vasfüggönyről már 1988 októberében megjegyezte az egyik akkori pártállami vezető, Pozsgay Imre, hogy az "erkölcsileg és műszakilag egyaránt elavult". 1989. május 2-án kezdődött meg az osztrák-magyar határon lévő műszaki zár, a vasfüggöny tényleges felszámolása. Ez olyan gyorsan zajlott, hogy amikor Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én sajtónyilvánosság előtt vágni akart rajta, vissza kellet hozni néhány kerítésdarabot, hogy megörökíthessék az eseményt - emlékezett Schmidt Mária.

Elmondása szerint a határnyitás újabb epizódja volt az éppen húsz éve megrendezett páneurópai piknik, amelynek eredményeként több száz keletnémet állampolgár mehetett Ausztrián keresztül az akkori nyugatnémet államba. Az eseménysorozat csúcspontja az volt, amikor 1989. szeptember 10-én Magyarország hivatalosan is megnyitotta az osztrák-magyar határt a keletnémetek előtt - folytatta.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a vasfüggöny mögött "szabadságra és függetlenségre vágyó népek éltek", akik 20 éve újra szabadok és függetlenek, és összeköti őket a közös múlt, mert a határzár feloldása "megváltoztatta az életünket, a sorsunkká vált". A vasfüggöny csaknem fél évszázadig "fogságban tartott mindannyiunkat", de ennek a történetnek happy end lett a vége - fogalmazott.

"A vasfüggöny fizikailag is birtokolni akart bennünket", tehát a határok lezárása nem a Nyugatnak szólt, hanem "a rendszer foglyainak" - magyarázta.

F. Kovács Attila alkotása egy mintegy négy méteres oldalakból álló négyzet, amelynek tetejéről több tucatnyi rozsdás vaslánc lóg le a földig, mintegy függönyt képezve. A négyzet talapzatán a Vasfüggöny kifejezés szerepel a legtöbb európai nyelven, a négyzet egyik függőleges oldalán pedig Petőfi Sándor költő egyik verséből idéztek: "Rabok legyünk vagy szabadok?", illetve felírták, hogy "Elzárta Keletet a Nyugattól, kettéosztotta Európát és a világot, elvette a szabadságunkat, fogságban és félelemben tartott, megkínzott és megalázott - végül lebontottuk!"