Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma

Szabó Vilmos energiaügyekről, közös kormányülésről, oktatásról tárgyalt Bukarestben

Az európai uniós projektekben való közös részvétel, az energiaellátás területén folytatandó együttműködés, az utak és határátkelők korszerűsítése, a Duna-stratégia megvalósítása, a Sapientia egyetem akkreditálási folyamata és több más téma szerepelt Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár pénteki hivatalos bukaresti tárgyalásain.

Szabó Vilmos román partnerével, Bogdan Mazuru államtitkárral áttekintette az ősszel Románia területén tervezett újabb közös kormányülés előkészítésének tartalmi és szervezési kérdéseit. Az együttes kormányülés lehetséges témakörei között szerepelnek az európai uniós projektek, az energiaügyi együttműködés, az utak és határátkelők korszerűsítése, a Duna-stratégia, a régiós fejlesztések.

A magyar fél emellett megerősítette az Emil Boc miniszterelnök hivatalos budapesti látogatására szóló meghívást, amelyet augusztus 12-re időzítenének - arra a napra, amikor a Puskás Ferenc Stadionban a két ország nemzeti labdarúgó csapata barátságos mérkőzést játszik a Veszprémben meggyilkolt román kézilabdázó, Marian Cozma emlékére. "Ennek szimbolikus üzenete lenne a két ország kapcsolatai szempontjából" - mondta az MTI-nek a magyar államtitkár.

A kisebbségi vegyesbizottság újabb ülésének a lehetőségéről is beszéltek, ezen Szabó Vilmos szerint mihamarabb át kellene tekinteni az előző két találkozó dokumentumait, amelyekből eddig nem született még jegyzőkönyv. Jelen volt a tárgyalások egy részén Bogdan Aurescu államtitkár, a vegyesbizottság román társelnöke, aki jelezte: örömmel fogadja Gémesi Ferenc államtitkár (a magyar társelnök) javaslatát, hogy a jövő héten üljenek le egymással tárgyalni.

A pénteki megbeszélésen a felek a két ország nemzeti kisebbségeit érintő kérdésekkel is foglalkoztak, amelyek zömét a kisebbségi vegyesbizottság fogja majd konkrét formában megtárgyalni. Ezek egyaránt érintik a kolozsvári műemlékek feliratainak a kérdését, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának lelassulását.

Részletesen megvitatták a romániai magyar intézményvezetők tömeges leváltásának az ügyét is. Ezzel kapcsolatosan mindkét oldal kifejtette saját álláspontját. A román fél szerint nincs szó a magyar kisebbséget hátrányosan érintő megkülönböztetésről, ez kifejezetten politikai lépéssorozat, amely csupán abból adódik, hogy a kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kikerült a kormányzati pozícióból.

A magyar fél viszont úgy tartja: nem függhet választási eredményektől az, hogy a 30 és 80 százalék közötti arányban magyar lakossággal rendelkező területeken a dekoncentrált - azaz kormányfelügyelet alatt álló helyi - intézményekben ennek a kisebbségnek saját képviselői legyenek. Szabó Vilmos szerint ez különösen az oktatás területén, a tanfelügyelői vagy más posztok esetén fontos. Bár az álláspontok rögzítésén túl nem történt előrelépés - mondta el a magyar államtitkár -, a román fél nyitott arra, hogy minderről a kisebbségi vegyesbizottság keretében tárgyaljanak.

A Sapientia egyetem akkreditációs folyamatáról is beszéltek. Szabó Vilmos felhívta a figyelmet a pozitív tapasztalatokra, különösen arra, hogy az ott végzettek rendkívül jó eredménnyel vizsgáztak elismert román egyetemeken Kolozsváron, Temesváron vagy Bukarestben. Nagy részük az országban maradt, hasznosítani képes megszerzett tudását.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×