"Hasznos előrelépés, de még hosszú utat kell bejárni. A világ jobban lett a csúcs után, csökkent a fertőzésveszély, de a vezetőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a válságot, ami a bankrendszerből indult ki, nem lehet addig megoldani, amíg a bankrendszert meg nem reformálják" - írta a londoni Financial Times.

A baloldali The Guardian emlékeztetett arra, hogy a válságot a globális recesszió és a példa nélküli bankválság együttesen okozza és a G20 üzenete éppen az volt, hogy az országoknak e két problémát egységben kell kezelniük. A konzervatív Daily Telegraph szerint a csúcson nem született nagy fellendülési terv, de legalább az egyes vezetők közötti párbeszéd optimista hangja segíthet bizonyos fokig a globális bizalom helyreállításában. A The Times is egyetért azzal, hogy a válságban "az alapvető hiánycikk a bizalom", és önmagában az a tény, hogy a G20-on megállapodás jött létre, segíthet ennek újraépítésében.

A római liberális La Repubblica nagy örömmel állapítja meg, hogy sikerült közös nevezőre jutniuk a G20 vezetőinek, pedig félő volt az előzetesen felszínre került ellentétek miatt, hogy a résztvevők nem képesek közös dokumentum elfogadására. A konzervatív torinói La Stampa az "európai vonal" győzelmeként értékeli a megállapodást, amely ragaszkodott ahhoz, hogy ne engedjék túlságosan szabadjára a tőzsdét és hogy megpróbálják erősíteni a pénzügyi rendszer etikáját.

A párizsi polgári Le Monde egyenesen "új világ születéséről" ír, míg a baloldali Libération némi óvatossággal "tagadhatatlan előrelépésnek" minősíti Londonban történteket. A kommunista L'Humanité szerint a G20 mindenekelőtt olyan változásokat akar, amely lehetővé teszi, hogy "minden úgy folytatódjon, ahogyan eddig" és ennek "semmi köze egy új gazdasági rendhez". A Les Échos című gazdasági napilap szerint a londoni találkozón nem alakult meg "világkormány", de "több is volt, mint egy csúcsértekezlet".

Az orosz sajtó egészére a szkepticizmus jellemző: a Vremja Novosztyi szerint "a fejlett országok vezetőinek példa nélküli eltökéltsége az együttműködésre sem garantál gazdasági csodákat." Ugyanakkor a Kommerszant úgy véli, hogy "a csúcs fő célja a következő csúcs időpontjának kitűzése volt". "A G20 megpróbálta megnyugtatni a válság áldozatait, de a vezetők nem vállaltak ezen felüli kötelezettségeket" - írta a Nyezaviszimaja Gazeta.

A kínai sajtó egyöntetű véleménye, hogy a csúcs fordulópontot jelentett a fejlődő országok részére, amelyek Kína vezetésével minden eddiginél jobban tudták érvényesíteni álláspontjukat. Az angol nyelvű China Daily emlékeztetett arra, hogy a csúcson elért konszenzus még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, mert "egyoldalúság" uralta a nemzetközi kapcsolatokat. Az Új Kína hírügynökség szerint a csúcs reményt adott a fejlődő országoknak, hogy a jövőben nagyobb szerepet játszhatnak és nem kell többé elviselniük az erősebb nemzetek "előítéleteit".