A HVG és a Medián választójogi javaslatáról szervezett beszélgetésen Tölgyessy elemezte egyebek között azt is, miként határozza meg a választási rendszer által alapvetően az ország politikai rendszerét. Elemzésének első részében megemlítette, hogy a jelenlegi magyar választási rendszert már annyira ismeri a politika, hogy a nagy pártok számára megvan a lehetőség a végeredmény befolyásolására. A beszélgetés második felében ezt kifejtette részletesebben is.

Aránytalanság

A HVG és a Medián javaslatáról kifejtette: nagyon hangsúlyos a koncepcióban az egyéni kerületekkel kapcsolatban a magyar köztudatban is gyakran felbukkanó aránytalanság. Ez valóban kiáltó gond, és ez egy régi problémája az egyéni kerületes rendszereknek.

Angliában nagyon régen kialakultak az egyéni kerületek, és a XIX. század elején olyan abszurd helyzet állt elő, hogy volt olyan választókerület az ipari forradalom új városaiban, Liverpoolban és Manchesterben, ahol tízezer fölötti volt a szavazók száma, akkor pedig még cenzusos volt a választás, és voltak olyan grófsági körzetek, ahol esetleg csak 37 fő szavazott.

Mint említette, a fenti példa is mutatja, hogy a lakosság költözése adott esetben milyen alapvetően befolyásolhatja a végeredményt egy választási körzetben. Magyarországon még nem ilyen kiáltó a helyzet, de ebbe az irányba megy a dolog - vélekedett Tölgyessy. Addig a briteket sem nagyon zavarta ez a dolog, amíg nem fejezett ki nagy politikai tagoltságot. Amikortól a feltörekvő politikai erők számára a fenti helyzet zavaró lett, nagy küzdelem árán meg is változtatták. Magyarországon jelenleg a pártok nem igyekeznek megváltoztatni a választási rendszert, mert érdekeltek a status quo fenntartásában - mondta az elemző.

A Fidesz kormányzásának idején fölvetődött a változtatás gondolata, de végül a párt úgy gondolta, hogy nem vág bele, mert ebből valami irtózatos dolog kezdődhet, ugyanis megint "földrészeket lehet mozgatni" a választási rendszerben a kerületi beosztással. Tölgyessy egy másik példát is megemlített erre: a XIX. században a cseh tartományi gyűlésnél úgy állapították meg a választókerületeknek a körzethatárait, hogy a bő egyharmados arányú német lakosság Csehországban a cseh nyelvű többség előtt mindig nyert. A körzethatárokat úgy határozták meg - minden szabályt gyönyörűen betartva -, hogy a németek megnyerték a választásokat, szinte mindig.
Befolyásolható választási végeredmény

Tölgyessy szerint minden további nélkül lehetne olyan körzetbeosztást csinálni Magyarországon is, hogy egy irányba "csússzon el" egy választás, miközben minden szabály be lenne tartva. Ebből a szempontból teljesen egyértelmű, hogy valahogyan gondoskodni kéne a kerületek felülvizsgálatáról, hiszen egyre gyakoribbak lehetnek a költözések a lakosság körében - tette hozzá. Az elemző ugyanakkor jelezte: a megoldás mikéntjére nincsen igazán jó válasza, mert ehhez konszenzusok kellenének, ráadásul "a legmodernebb nyugati példák is rémületesek". Például az Egyesült Államokban irtózatos módon visszaélnek azzal a tudással, hogy az esetlegesen irányított költözésekkel miként befolyásolható egyes körzetekben a végeredmény.
 
A választókerületek határának megváltoztatására vonatkozó mostani ötletről a fentiek alapján Tölgyessy Péter végül így összegezte a véleményét: nagyon szép és nagyon tisztességesnek tűnő szándék, de megdöbbentően a visszájára fordulhat. Hozzátette, hogy az ilyen torzulások esetére nincsenek kellő garanciák a koncepcióban. 

A parlament a vadállati politikusok ketrece

Mint jelezte: a vitaanyag nagyon becsületesen azt mondja, hogy nincsen "igazságos választási rendszer", mert egyiknek ez az előnye, a másiknak meg amaz a hátránya. A kérdés az, hogy mit várunk a parlamentarizmustól - tette hozzá. Ha azt várjuk a parlamenttől, hogy a veszekedések háza legyen, ahol mintegy ketrecben tartják az őrült politikusokat, bemutatva, hogy ezek az állatok így viselkednek, ez az egyik lehetőség. Ezt jelenti nagyjából az orosz modell. Ott is van parlament, teljesen mindegy, hogy hogyan választják meg. Valódi hatalmuk nincsen, és állandóan föl lehet mutatni őket a nyilvánosságnak, hogy nézzétek meg emberek, mint az állatkertben, itt vannak a gonosz politikusok, ezektől védjétek meg a nagyszerű elnököt.

"De szerintem mi azt akarjuk, én legalábbis azt szeretném, hogy valódi parlamentarizmus legyen Magyarországon" - jelentette ki Tölgyessy. Az pedig azt jelenti, hogy verseny van. Azt jelenti, hogy nem lehet kimenni úgy a politikai piacra, hogy én valami misztikus magyar érdekre hivatkozom, hanem kiviszem az árumat, és el kell tűrnöm az érvek és ellenérveknek a versenyét.

Répamese

Ha valódi parlamentarizmus van, akkor a vegyes választási rendszernek van egy hatalmas előnye, három dologtól megvédi a magyar országgyűlést. Az első az orosz répamese története. Ugye nagyon szépek az arányos rendszerek és nagyon szépen hozzák a szavazattal arányos mandátumot, csakhogy a kormányalakításnál a történet mindig az, mikor nagyon sok párt van bent a parlamentben, hogy ki az, aki végül kihúzza a répát. Erősködik nagymama, nagypapa, ezek a nagy pártok, és utána jön a kisegér, aki azt mondja, hogy én ki tudom ám húzni azt a répát, de annak ára vagyon.

Ezért Tölgyessy szerint nem jók a tisztán arányos rendszerek, mert a kicsik valójában fölértékelődnek, mert a végén ők húzzák ki a répát, és ezért olyan árat is kérnek. Erre rengeteg izraeli, holland és egyéb példát lehet felsorolni, hogy ez mennyire így működik - tette hozzá.

A másik nagy előnye a mi rendszerünknek, hogy döntést hoz. Nem azért, mert páratlan a parlamenti képviselők száma, hanem van benne egy aránytalanság. Így a végén nagyon kicsi az esélye, hogy patthelyzet legyen a rendszerünkben. Lehet, hogy lesz patthelyzet. "Én úgy számolgattam ezt annak idején, hogy tíz-tizenöt eset közül egyszer azért valószínűleg patthelyzet lesz" - mondta az elemző. Azt nem tudni előre, hogy mikor, valószínűségszámítással nem lehet megmondani, de valamikor majd az új rendszerben is lesz, de nagyon valószínűtlen a patthelyzet.

Képviselőket vásárol a kormány

Tölgyessy a cseh példát idézte, ott már másodszor volt parlamenti patthelyzet, amelyben megvesztegetésekkel tartják fenn a kormány többségét, veszik a képviselőket. Az elemző feltette a kérdést: nem ismerős-e ez a mostani magyar helyzetben? A beszélgetés során bemutatott új választási szisztéma az ilyen visszás eseteket jó eséllyel elkerüli. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc legutóbbi javaslata pontosan a nem túlzottan követendő cseh rendszert javasolta, teljesen ugyanazt, még létszámban is.

"Van egy harmadik előnye a mi vegyes rendszerünknek, nevezetesen, hogy világosabbá teszi a politikai alternatívákat" - vélekedett Tölgyessy Péter. Az osztrák példát hozta fel példának: Ausztriában eredetileg a Néppárt kormányzott, de aztán bajba kerültek, és végül nagyon hosszú időre nagykoalíció jött létre. Jelenleg sok magyar nagykoalíciót szeretne, mivel az összefogás pozitív érték. De a nagykoalíciónál korrumpálóbb, kevésbé innovatív rendszert nehéz elképzelni tartósan, ami egy országban működhet - hívta fel a figyelmet.

A vezér csicskásai 

Hozzászólása végén Tölgyessy Péter a HVG és a Medián javaslatának egyik leglényegesebb eleméről, az egyéni választókerületek javasolt megszüntetéséről elmondta: az egyéni kerület valóban nem teremt közvetlen kapcsolatot a képviselő és az állampolgár között. Hozzátette ugyanakkor, hogy van egy nagyon fontos eleme, a személyesség kontrollja. Ha tisztán listás rendszer volna, ott aztán végképp nem volna semmilyen külső kontroll a rendszerben. Például a vezér csicskásait azért mégsem tehetik meg egyéni jelölteknek, vagyis az összes önálló embert egy pártból ne lehessen kihagyni.

Összegezve az elemző megfogalmazta a koncepcióról, hogy nagyon megfontolt, nagyon jó javaslat. Egyetlenegy baj van vele, ami lényegében valószínűleg a sorsát is eldönti, hogy csak hatvan fővel csökkentené a parlament létszámát. Márpedig Magyarországon nem hatvanfős csökkentést ígérnek a szerencsétlen honpolgárainknak, hanem legalább 180 főt, de még mehet ez tovább is. Tehát nagyon egyszerű lesz Tölgyessy szerint kifogást találni ezzel a javaslattal szemben, mondván, hogy csak korlátozott célokat fogalmaz meg. Tehát ismét nem lesz új választási reform, ez így megy sok év óta - állapította meg az elemző.

Most is arra lenne szükség, mint 20 évvel ezelőtt, hogy a legfelsőbb szinten legyen egyeztetés, vagyis Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor egyezzen meg erről. Elég könnyű belátni, hogy ennél képtelenebb ötletet nehéz elképzelni - folytatta. Elvileg lehetséges, hogy közvetítők bevonásával valamiféle megoldás szülessen, de nekem az a gyanúm, hogy a felek nem is nagyon akarnak megoldást, hanem inkább eljátsszák, mintha nagyon akarnák a kicsi parlamentet. Eljátsszák, hogy ugyanúgy utálják a parlamentet, mint ti, magyarok, és tudnának is rá megoldást, csak hát nem sikerül...

Tölgyessy szerint ez a valószínűbb forgatókönyv, ám azt mondta: ezzel a becsületes javaslattal érdemes a nyilvánosság elé menni, így legalább egy valóságos javaslatról is lehet értelmes vitát folytatni.