A 20 és 69 év közti felnőtt magyar lakosság egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarától. Ez az állapot pedig jelentősen megnöveli a keringési betegségek, például a szélütés, a szívinfarktus kockázatát - állapította meg Vokó Zoltán, a Jedlik Ányos kutatási projekt egyik kutatásvezetője.
Ugyanakkor a betegségben szenvedőknek csak a töredéke, 6 százalék tud a problémájáról. "Ugyanennyi embernél megállapították az orvosok, hogy ilyen állapotban van, de nem ítélik náluk egységes keringési betegségnek" - jegyezte meg Vokó Zoltán.
A prevenciós programok, a dohányzásról való leszokás, az egészségesebb táplálkozás, a rendszeres testmozgás ezeknek a betegeknek is fontos, de többségüknél gyógyszeres kezelésre is szükség van. A megelőzésnek ugyanakkor kiemelt feladatnak kellene lennie - hívta fel rá a figyelmet.
Rámutatott, hogy a betegek és az orvosok is könnyebben fogadják el a gyógyszeres kezelést, mint az életmód-terápiát, így a cukorbetegek többsége túlsúlyos marad, ami pedig kezelésük központi eleme lenne. 60 százalékuk extrém módon el van hízva, és csak 9 százalékuk testalkata normális.
Vokó Zoltán figyelmeztetett: a 2003-an elfogadott népegészségügyi program bizonyos elemei megvalósultak, de többnyire az egész alacsony intenzitással működik. A daganatos betegségek megelőzési programjain kívül a többit alig lehet látni. Most van rá remény, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében ezek fölélednek.
Egy népegészségügyi programnak a társadalom egészére ki kell terjednie, ezért megvalósításának komoly feltételrendszere van. Anyagi források, szakemberek, infrastruktúra szükséges hozzá. A 2003-as program egyik alprogramja épp ezek javítását célozta, de ez nem valósult meg - szögezte le Vokó Zoltán.
Hanganyag: Gál Ildikó