Az esélyegyenlőség érdekében a 2010-2011-es tanévben akár már száz-kétszáz iskola állami fenntartás alatt működhet - mondta oktatási és kulturális miniszter. Hiller István szerint a további cél a regionális különbségek csökkentése.

Mint mondta, az intézmények finanszírozása két részből áll majd: az alapnormatívából és az állami normatívából. Az állam ugyanis fenntartóként jelenne meg, és saját iskoláinak ezt a kiegészítő normatívát biztosítja. "Szó sincs kisajátításról, az állam tárgyalásokat kezdeményez, ha egy önkormányzat vagy más iskolafenntartó ezt kéri, és ennek eredményeként történhet az átadás-átvétel" - szögezte le a tárcavezető.

A tárca terveiről a következő hetekben a szülői, a diákszervezetekkel, a fenntartó önkormányzatokkal is tárgyalnak majd, ezután pedig a pártokkal is egyeztetéseket kezdeményeznek. Hiller István hozzátette: a pedagógusok egy egységes rendszer keretein belül szabadon alakíthatják ki a helyi tanterveket.

Újságíró kérdésre válaszolva Hiller István azt mondta: nem tart attól, hogy a tárca tervei elitképzést eredményeznének, és az sem valószínű, hogy az állami iskolák mögött lemaradnak más intézmények. A sajtótájékoztatón Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke egyaránt támogatásáról biztosította az elképzeléseket.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke viszont nem támogatja a terveket, mert sem foglalkoztatási, sem finanszírozási szempontból nem kapott garanciákat a tárcától. "Nem kaptunk garanciát arra sem, hogy helyi érdekek mentén születnek a nevelési tervek, pedagógia programok. A helyi döntések esetén a lehető legközelebb kell vinni a döntéshozást azokhoz, akikre vonatkozik, erről a Szalay utcából nem tudnak dönteni" - vélekedett a PDSZ vezetője. Kerpen Gábor arról is beszélt, hogy a minisztérium céljait elfogadják, de a megvalósítást nem. Az írásban elkészülő terveket elemzik majd, a továbbiakat ettől teszik függővé.

Hiller István arról is beszélt, hogy a tanárok elleni erőszakos esetek miatt az igazságügyi és rendészeti miniszterhez fordult. A tárcavezető azt szeretné elérni, hogy a támadók eseteit gyorsított eljárás keretében tárgyalják a bíróságok.