Összeállításunk első részében annak jártunk utána, kinek jár a végkielégítés és mekkora összegben, mit jelent a csoportos létszámleépítés, a felmondási idő, és milyen állami juttatásokra jogosult az, aki az utcára kerül. Írásunk második részében a többi mellett azt tekintjük át, kit nem lehet elbocsátani még csoportos létszámleépítés esetén sem, és érdemes-e a munkavállalónak belemenni a közös megegyezésbe.

Kiket nem érinthet az elbocsátás?

Nem szüntethető meg a munkaviszonya rendes felmondással annak, aki táppénzen, gyesen vagy gyeden van, közös megegyezéssel azonban igen, ehhez azonban értelemszerűen a dolgozó hozzájárulása is kell - mondta az InfoRádióban Ivány Judit, az ELTE-ÁJK munkajogi tanszékének adjunktusa.

Fontos, hogy már azt sem küldheti el munkaadója, aki gyermeket vár, és azt sem, aki úgynevezett reprodukciós orvosi beavatkozásban vesz részt, magyarul lombikbébi programra jár.

Elképzelhető azonban, hogy nem a munkavállalót bocsátja el a cég, hanem az egész vállalatot felszámolják, míg az anya gyesen van. Ilyenkor nem lehet mit tenni az elbocsátás ellen, csak arra érdemes odafigyelni, hogy a végkielégítés ekkor is jár.

Ugyancsak nem küldhető el az sem, aki védett korban van, ez a nyugdíjjogosultságot megelőző öt évben kezdődhet. Hogy ez kit, milyen kortól érint, az változó, mert a jogosultság lehet korengedményes nyugdíj is, ugyanakkor senki nem vonulhat nyugállományba addig, amíg nem rendelkezik legalább húszévnyi szolgálati idővel.

Plusz védettség vonatkozik még a szakszervezeti vezetőkre és tisztségviselőkre, az üzemi tanácsok, közalkalmazotti tanácsok tagjaira, akiket a munkaadó rendes felmondással csak akkor bocsáthat el, ha előtte erről egyezségre jutott a szakszervezettel.

Érdemes-e belemenni a közös megegyezésbe?

Sok munkaadó próbálja elérni az elbocsátáskor, hogy foglalkoztatottja ne rendes felmondás után távozzon a cégtől, hanem közös megegyezéssel. Bár törvény szerint sokkal több juttatás jár a felmondáskor, elképzelhető, hogy a munkaadó ezt az összeget is beajánlja az elbocsátás előtt állónak.

Ennek ellenére Iványi Judit úgy látja: a felmondás ilyenkor előnyösebb. Mint mondta, a munkaadót általában az sarkallja ennek kikerülésére, mert maga sem biztos abban: jogszerűen küldi-e el a foglalkoztatottat, azaz a döntés jogi úton megtámadható lenne. A rendes felmondást indokolni kell, és ha az érv nem állja meg a helyét a bíróság előtt, akkor utólag a munkavállalónak a per lezárásáig jár a fizetése, emellett a bíróság a jogszerűtlen elbocsátásért kárpótlásként minimum 2, maximum 12 havi átlagért is megítélhet. Az összeget ráadásul utólag kamatokkal együtt kell kifizetni.

De van még egy ok, amiért jó ragaszkodni a felmondáshoz, ez pedig a felmondási idő. Ez minimum 1 hónap, időtartama a ledolgozott évek számától függ. Ezzel is meghosszabbítható a munkaviszony, ennyivel hosszabb ideig kaphatjuk a fizetésünket, és ennyivel hosszabb idővel később fogunk csak rászorulni az álláskeresési járadékra - hangsúlyozta Ivány Judit.
Mit nyerhetünk azzal, ha van szakszervezetünk?

Amellett, hogy a szakszervezet az elbocsátottaknak pluszjuttatásokat harcolhat ki, amit egészen biztosan nyerünk azzal, ha munkavállalói érdekeinket szervezetten védik, az az idő. Ha nem is sok, de a tárgyalásokkal kitolható az elbocsátás kezdete. A munkaadó ugyanis köteles legalább 15 napig konzultálni a leépítésről az érdekképviselettel, amelynek további 7 napot kell adnia az adminisztrációs teendők elvégzésére. Mindez 22 munkanap, azaz egy újabb hónap, amelynek meg kell előznie az elbocsátás bejelentését.

Ahol nincs szervezett érdekképviselet, ott a munkaadónak nincs ilyen kötelezettsége, a törvény nem írja elő, hogy konzultáljon a munkavállalókkal - közölte a munkajogász.

Érdemes-e válság alatt felmondani?

A válság kellős közepén mondott fel a Zala Bútor Termelő Kft. nyolcvan dolgozója, mivel már októberben is csak a bérük felét kapták meg, decemberben mindössze a 12 százalékát, januárban pedig már egyáltalán nem kaptak bért. Ivány Judit szerint, ha a dolgozók nem kaptak fizetést, nem veszítenek azzal, ha ők mondanak fel. Ilyenkor nekik is az az érdekük, hogy fizetésképtelenség miatt minél hamarabb elinduljon a cég ellen a felszámolási eljárás, így van némi esélyük arra, hogy a pénzükhöz jussanak.

Mire számíthat még egy elbocsátott?

Egyelőre még csak tervekben szerepel, de a kormány egy olyan törvény elfogadását kezdeményezi, amely állami garanciavállalást adna azoknak a lakáshiteleseknek, akik munkájuk elvesztése miatt nem tudják fizetni a törlesztő részleteket. Ez lehetővé tenné, hogy az állam átmeneti időre - legfeljebb két évre - készfizető kezességet vállaljon a csökkentett összegű hitelrészre azoknak az esetében, akik fizetési könnyítést kérnek a bankoktól. Ennek feltételéül szabnák, hogy a lakáshitel összege ne haladja meg a 20 millió forintot, illetve az igénylő a hitelből vásárolt lakáson kívül nem rendelkezik további ingatlannal.