A londoni üzleti napilap keddi számában megjelent interjúban a Fidesz elnöke kijelentette: a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az EU által nyújtott 25 milliárd dolláros pénzügyi csomag nem a reformok támogatására, csak a magyar küladósság refinanszírozására szolgál.

"A csomag mozgásteret nyújthatott volna a reformokhoz is. Értékes időt veszítünk" - mondta a brit lapnak.

A Financial Times szerint az ellenzéki párt vezetője azt jósolta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök alacsony népszerűségének valamelyes javulása átmenetinek bizonyul majd, mivel a választók tetteket akarnak látni, és csalódni fognak.

Orbán Viktor szerint a kormány "nagy zajt kelt", viszont nincsenek konkrét politikai elképzelések, és ezek hiányát az emberek fogják megszenvedni.

A brit lap kommentárja szerint a magyarországi gazdasági válság lehetőséget teremt az ellenzék vezetőjének a politikai visszatérésre. Orbán Viktor biztosra veszi, hogy a jövő évi parlamenti választásokon, "ha nem még előbb", el tudja távolítani Gyurcsány Ferencet tisztségéből, és ismét hatalomra kerülhet - írta a keddi Financial Times.

A lap szerint ez figyelemreméltó visszatérés lenne a volt kormányfő számára, akit saját pártjából is bíráltak a 2002-es választások elvesztéséért, és azután is, hogy 2006-ban nem tudta visszaszerezni a hatalmat.

A brit üzleti napilap szerint, jóllehet Orbán Viktor helyzetének erősödése nagyrészt belpolitikai okokkal magyarázható, megmutatja azonban azt is, hogy a globális válság közepette az ellenzéki vezetők milyen nyomást tudnak gyakorolni a kormányokra.

Orbán Viktor - bár még csak 45 éves - 1989-es, szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelő földrengető beszéde óta kulcsfigurája a magyar politikának.

Liberális szövetségesei támadták, amiért a 90-es években jobbra vitte a Fideszt, és később azzal vádolták, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek kényes ügyét kihasználva a nacionalizmussal flörtöl - áll a Financial Times keddi ismertetésében.

A londoni napilap szerint Orbán Viktor 1998 és 2002 között hatalmon volt kormányát független közgazdászok bírálták, amiért pénzszórással fejezte be megbízatását. Ez az írás szerint előkészítette a talajt a következő szocialista kormányok számára a mértéktelen hitelfelvételekhez, amelyek hozzájárultak Magyarország jelenlegi pénzügyi válságához.

A Financial Times szerint Orbán Viktor reformtervei a jelenleg 386 fős parlament 200 fősre csökkentésével kezdődnek, a közkiadások visszafogását pedig a bürokrácia lefaragásával tervezi a magyar politikus.

A Fidesz elnöke azt mondta a brit lapnak, hogy Magyarországon jelenleg negyven különböző főhatóság működik, és a párt programja ezeket egyetlen szervezetbe egységesítené.

Orbán Viktor az interjúban idéz egy világbanki jelentést, amely szerint a GDP-érték 7 százalékának megfelelő hozadéka lenne három év alatt, ha Magyarország a jelenlegi 8 százalékról a 6 százalékos (GDP-arányos) EU-átlagra csökkentené a bürokráciára fordított kiadásokat.

A Fidesz vezetője nem a rendőrökre vagy a tanárokra, hanem a hivatalnokokra összpontosítana - áll az írásban.

Adókérdésekről szólva Orbán Viktor nem jelölte meg, hogy milyen szintre csökkentené a legmagasabb jövedelmi adókulcsot, - amely jelenleg 40 százalék -, de kijelentette: Magyarországnak versenyképesnek kell lennie Szlovákiával vagy Romániával, ahol 19, illetve 16 százalék ez az adókulcs.

A Financial Times szerint a Fidesz elnöke azzal számol, hogy a liberálisokat annyira meggyengítette a részvétel a népszerűtlen kormányban, hogy a következő választásokon kikerülnek a parlamentből, és kétpárti törvényhozás lesz. Orbán Viktor nem szabadkozik az egészségügyi reform ellenzéséért, mondván: nem az volt a megfelelő hely az államszerkezet átalakításának elkezdéséhez.

Saját kérlelhetetlen pártpolitikai stílusáról azt mondta a brit lapnak: a politikai versengésnek valósnak és keménynek kell lennie.