Az MTI úgy tudja: a családi pótlékot a nyugdíjszámítás 2007-ben bevezetett új szabályaihoz hasonlóan alakítanák át, vagyis önmagában adómentes maradna, de más jövedelemmel együtt szerepelnie kellene a személyi jövedelemadó-bevallásban. A kormány a távirati iroda információi szerint a részleteken még dolgozik, de a fő irány ez lenne.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az adózó éves jövedelme a családi pótlékkal megnövelt összeg miatt a 18 százalékos adókulcsból átlép a 36 százalékos adókulcsba, akkor a magasabb sávba eső jövedelemrész már 36 százalékkal adózik, azaz 18 százalékkal magasabb adó terheli.

Ha valaki tehát egy év alatt eddig 1 millió 700 ezer forintot, azaz még a 18 százalékos adósávba eső jövedelmet, vagy ennél többet keresett, éppen akkora összeggel nő a 36 százalékos sávba eső jövedelemrésze, mint amennyit az adózó családi pótlék címén kap.

A kormány ugyan azt állítja: nem adóztatja meg a családi pótlékot, ám a gyakorlatban ez a család épp annyi jövedelemtől esik el, mint ha 18 százalékos adót fizetne a gyermekek után alanyi jogon járó juttatásra.

A távirati iroda információi szerint ugyan a 18 százalékos kulcs jelenlegi 1,7 millió forintos sávhatárát is feljebb emelnék, ennek részleteiről azonban egyelőre még semmit sem lehet tudni.

Az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke is arra mutatott rá: bár a tervezet szerint nem lesz adóköteles a családi pótlék, az átlagkeresettel rendelkezők az egyéb jövedelmek miatt magasabb adósávba kerülnek, ezért több adót fizetnek be, mint korábban. Így jelentősen csökkenhet a családok jövedelme. Zara László az InfoRádióban azt mondta: a kormány tervezete nemcsak a többgyerekes, hanem már az egygyerekes családokat is érinti.

Tölgyessy Péter politikai elemző szerint, ha a kormány bruttósítja a családi pótlékot - ahogyan azt még múlt hét csütörtökön a miniszterelnök bejelentette -, akkor azon semmit nem spórol a kormány, viszont ha megadóztatja a juttatást, akkor az adózó családok nagy része akár 18 százalékot is elveszíthetnek a pótlékból.

A Kossuth Rádiónak nyilatkozva hozzátette: azok maradnak szinten, akik semmilyen adót nem fizetnek. "Ha valakinek azonban sok gyermeke van, akkor könnyen olyan helyzetbe kerül, hogy nem érdemes dolgozni, mert úgy megugrik az adóterhelése. Teljesen egyértelmű, hogy jobb lenne, ha kisimulna az adórendszerünk és a minimálbér után is adót kellene fizetnünk..."

Az MTI információi szerint a tételes, 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás 2-3 szorosára emelkedhet, a 20 százalékos áfakulcs pedig 22-24 százalékra változhat. Kormányzati számítások szerint egyszázalékos áfakulcs-emelésnek 70-80 milliárd forint az államháztartási hatása.

Az adóátalakítás pontos számainak meghatározása mellett az ehhez kapcsolódó jogszabály-módosítások hatályba lépését is össze kell hangolni, mert bizonyos adófajták szabályain nem lehet év közben változtatni.