Orbán László, a település jegyzője beszámolt arról, hogy a 3398 lelket számláló község 2725 választópolgárából 635 járult az urnák elé. Közülük érvényesen 578 támogatta a korábbi utcanevek visszaállítására vonatkozó kezdeményezést, de a 23,3 százalékos részvétel messze elmaradt az érvényességhez szükséges több mint ötven százaléktól.

A jegyző utalt rá: a referendum kezdeményezői azt szerették volna, ha a képviselőtestület visszavonja a tavaly májusban hozott határozatát, melyben a Berki Fülöp utcát Hármas-hegy utcára, a Felszabadulást Széchenyire, a Landler Jenőt pedig Szent Borbálára keresztelte át.

A testület akkor azért döntött a változtatás mellett, mert úgy ítélte meg, hogy a rendszerváltozás után két évtizeddel utca csak "a történelemhez, vagy a községhez kötődő, feddhetetlen jellemű személy nevét, vagy eseményét, tájegységét viselje".

A tagok többsége szerint Berki Fülöp, Pécs egykori helyettes tanácselnöke, Landler Jenő, a tanácsköztársaság belügyi népbiztosa nem felel meg ezen kritériumoknak, a Felszabadulás pedig a második világháború utáni szovjet megszállás okán nem szerencsés.

A képviselők a törvény szerint a lakók beleegyezése nélkül is megváltoztathatták volna az érintett utcák nevét, ám a határozatot megelőzően kikérték a véleményüket.

Bár az ott élők fele nem küldte vissza a kérdőívet, a válaszadók többsége személyes okmányaikkal kapcsolatos adminisztráció, társasági szerződések módosításának szükségessége és annak költségei miatt ellenezte a lépést, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek. A népszavazás 800 ezer forintjába került Hosszúheténynek.